Régóta tudjuk, hogy az egészséges csecsemők számára az anyatej a baba korának éppen a legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza és az immunrendszer számára is nagyon fontos. Az is ismert, hogy az anyatejes csecsemők között ritkábbak az allergiás tünetek (Barna et al., 2013), ezen kívül pedig tény, hogy akut hasmenés jóval ritkábban fordul elő egyéves kor alatt az anyatejes táplálásban részesült csecsemőknél (Dewey et al., 1995). A vizsgálatok kimutatták, hogy komoly különbség van az anyatejes és a tápszeres babák bélmikrobiótájának összetétele között (Garrido et al., 2013), amely magyarázatot adhat a tápszeres babák eltérő érzékenységére is.

Az intesztinális mikrobióta diszbiózisa érintett lehet mind az allergiás betegségek (Berni Canani et al., 2015), mind a kólika (de Weerth et al., 2013), mind pedig akut hasmenés esetében is (Versalovic, 2013). Általánosságban pedig elmondható, hogy az anyatejes babák későbbi gyermekkorukban is kevesebbszer betegednek meg átlagosan (egyes betegség típusokban), mint a tápszeres csecsemők (Dewey et al., 1995).

Ma már egyértelmű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a mikrobióta összetétele és működése komoly befolyással bír egészségi állapotunkra (Bik, 2009; Bíró Gy., 2014). Az utóbbi évtized pedig arra világított rá, hogy a mikrobióta egyensúlyának helyreállítása, vagy pozitív befolyásolása lehetséges természetes úton, probiotikumokkal. A probiotikumok ma már gyermekeknél is mindennapos kiegészítővé váltak az egyes terápiák mellett a gasztroenterológiában (Szabó, 2014). A tápszeres csecsemők esetében a probiotikumok alkalmazása több szempontból is fontos, de akár az anyatejes babák esetében is szükségessé válhat alkalmanként (pl. antibiotikumos kezelés miatt) a bél mikrobióta egyensúlyának helyreállítása céljából.

Nagyon reményt keltőek a több törzset tartalmazó (PXN törzsek+FOS) szinbiotikumok alkalmazásával készült humán klinikai eredmények gyermekgyógyászati szempontból.

A speciális PXN baktérium törzseket tartalmazó probiotikumok sikerrel szerepeltek például újszülöttkori kólika kezelésében (Kianifar és mtsai., 2014), kisgyermekkori székrekedésben (Khodadad and Sabbaghian, 2010; Sadeghzadeh et al., 2014), gyermekkori akut gasztroenteritisz esetében (Yala ET., 2010), gyermekkori atópiás dermatitisz kezelésében (Farid et al., 2011, 2010), gyermekkori Helicobacter pylori infekció eradikációs terápiájának hatékonyság növelésében (Ahmad et al., 2013) is.

A csecsemők és kisgyermekek bélflórája alapvetően más, mint a felnőtteké (Quercia et al., 2014), ezért számukra az életkoruknak megfelelően kialakított probiotikus készítményeket javasolják a szakértők.

Felhasznált irodalom

1. Ahmad, K., Fatemeh, F., Mehri, N., Maryam, S., 2013. Probiotics for the treatment of pediatric helicobacter pylori infection: a randomized double blind clinical trial. Iran. J. Pediatr. 23, 79–84.
2. Barna M., Pálfi E., Horváth Z., 2013. Táplálkozási és környezeti tényezők szerepe a csecsemő és gyermekkori allergiás megbetegedések megelőzésében.
3. Berni Canani, R., Gilbert, J.A., Nagler, C.R., 2015. The role of the commensal microbiota in the regulation of tolerance to dietary allergens. Curr. Opin. Allergy Clin. Immunol. doi:10.1097/ACI.0000000000000157
4. Bik, E.M., 2009. Composition and function of the human-associated microbiota. Nutr. Rev. 67 Suppl 2, S164–171. doi:10.1111/j.1753-4887.2009.00237.x
5. Bíró Gy., 2014. A bél mikrobióta kapcsolata az egészséggel és betegséggel. Irodalmi áttekintés [Gut microbiota and its relationship to health and disease.] A narrative review. Egészségtudomány LVIII. évfolyam.
6. De Weerth, C., Fuentes, S., Puylaert, P., de Vos, W.M., 2013. Intestinal microbiota of infants with colic: development and specific signatures. Pediatrics 131, e550–558. doi:10.1542/peds.2012-1449
7. Dewey, K.G., Heinig, M.J., Nommsen-Rivers, L.A., 1995. Differences in morbidity between breast-fed and formula-fed infants. J. Pediatr. 126, 696–702.
8. Farid, R., Ahanchian, H., Jabbari, F., Moghiman, T., 2011. Effect of a new synbiotic mixture on atopic dermatitis in children: a randomized-controlled trial. Iran. J. Pediatr. 21, 225–230.
9. Farid, R., Jabbari, F., Ahanchian, H., Moghiman, T., 2010. Clinical and immunogical Effect of Probiotic In childhood Atopic Dermatitis. J. Allergy Clin. Immunol. 125, AB93. doi:10.1016/j.jaci.2009.12.364
10. Garrido, D., Dallas, D.C., Mills, D.A., 2013. Consumption of human milk glycoconjugates by infant-associated bifidobacteria: mechanisms and implications. Microbiology 159, 649–664. doi:10.1099/mic.0.064113-0
11. Khodadad, A., Sabbaghian, M., 2010. Role of synbiotics in the treatment of childhood constipation: a double-blind randomized placebo controlled trial. Iran. J. Pediatr. 20, 387–392.
12. Quercia, S., Candela, M., Giuliani, C., Turroni, S., Luiselli, D., Rampelli, S., Brigidi, P., Franceschi, C., Bacalini, M.G., Garagnani, P., Pirazzini, C., 2014. From lifetime to evolution: timescales of human gut microbiota adaptation. Front. Microbiol. 5. doi:10.3389/fmicb.2014.00587
13. Sadeghzadeh, M., Rabieefar, A., Khoshnevisasl, P., Mousavinasab, N., Eftekhari, K., 2014. The effect of probiotics on childhood constipation: a randomized controlled double blind clinical trial. Int. J. Pediatr. 2014, 937212. doi:10.1155/2014/937212
14. Szabó, A., 2014. Változás és állandóság a gyermekgyógyászatban. Orv. Hetil. 155, 2005–2009. doi:10.1556/OH.2014.HO2509
15. Versalovic, J., 2013. The human microbiome and probiotics: implications for pediatrics. Ann. Nutr. Metab. 63 Suppl 2, 42–52. doi:10.1159/000354899
16. Yala ET., 2010. The clinical effect of multi-strain Probiotics (protexin) in the management of acut gastroenteritis in children two months to two years old. PIDSP 11, 86–91.