A BÉLFLÓRA „IDŐVONALA”

A bélflóra összetétele az életkor előrehaladtával markáns változásokon megy keresztül. A bélben élő mikroorganizmusok „lenyomata” egyfajta biológiai óraként jelzi azt, hogy milyen idős a gazdaszervezet [1].

Az első baktériumokkal feltételezhetően még az anyaméhben találkozik a növekvő magzat. A hüvelyi szülés során különféle baktériumok, elsősorban Lactobacillusok és Prevotellák jutnak az újszülött szervezetébe; ezzel a típusú baktériumokkal való találkozás a császármetszéssel világra jött gyermekeknél elmarad.

Későbbiekben a bélflórát az anyatejes táplálás gazdagítja. Az anyatej olyan mikroorganizmusokkal is ellátja a szoptatott gyermeket, amik az immunrendszeri működésben kulcsszerepet betöltő normál bélflóra kialakulásához szükségesek.

Az anyatejben található baktériumok között a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok a leggyakoribbak; a Bifidobacteriumok közül pedig a Bifidobacterium breve (B. breve) a leggyakrabban izolált faj [2].

Az anyatej nem csak probiotikus baktériumokat, hanem az azok életterét kedvezően befolyásoló prebiotikumokat, oligoszacharidokat is tartalmaz. Összességében: a sajátos összetételű anyatejcukrok hozzájárulnak az egészséges bélrendszeri mikrobiom kialakulásához. Emellett az oligoszacharidok azt is elősegítik, hogy a széklet állaga – az anyatejes csecsemőkre jellemző módon – kellőképpen lágy legyen.

Az idővonalon továbbhaladva: a későbbiekben jelentős lépést jelent a bélflóra fejlődésében a szilárd táplálékra való átállás, az anyatejes táplálás elhagyása [1].

A MIKROBIOM BEFOLYÁSOLÁSA A GYÓGYÍTÁS RÉSZE

A bélben élő mikroorganizmusok az emésztőrendszeri funkciók egészségén túl az immunrendszer működésében, a növekedés és fejlődés szabályozásában is jelentős szerepet játszanak [1–6]. Minden olyan tényező, ami diszbiózist okoz, különféle tünetek, kórképek megjelenéséhez vezethet. A hasmenés, a különféle infekciókkal, köztük a légúti fertőzésekkel szembeni fogékonyság növekedése, az allergiás kórképek megjelenése, továbbá a funkcionális bélrendszeri problémák egyaránt összefügghetnek a diszbiózissal [3–5].

TÖBB ESETBEN EVIDENCIAALAPÚ A PROBIOTIKUMOK CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKKORI ALKALMAZÁSA

Nekrotizáló enterocolitis és újszülöttkori szepszis megelőzése probiotikumokkal

Koraszülötteknél a nekrotizáló enterocolitis és az újszülöttkori szepszis a halálozás vezető okának számít. Az újszülöttkori szepszis elsősorban a nagyon kis súllyal született gyermekeket érinti, és náluk a mortalitást jelentősen növeli, továbbá a későbbi idegrendszeri fejlődést befolyásolja.

Mindkét kórkép patogenezisében szerepet kap az intesztinális barrier éretlensége, és annak következtében a potenciális patogén baktériumok átjutása. Ebből eredően lényeges az eubiózist elősegítő lépések megtétele. Több vizsgálat kimutatta, hogy a koraszülöttek bélflórájában a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok aránytalanul kis számban vannak jelen, így a pótlásuk hozzásegíthet az érési folyamatok támogatásához, a koraszülöttséggel összefüggő kórképek prevenciójához.

Az ESPGHAN (Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság; European Society for Paediatric Gastroenterology Hepatology and Nutrition) állásfoglalása alapján a Lactobacillus rhamnosus GG (LGG) alkalmazása, illetve annak a B. infantis Bb-02, B. lactis Bb-12, illetve S. thermophilus TH-4 törzsekkel képzett kombinációi evidenciát szolgáltatnak arra, hogy ezek a probiotikumos kezelések képesek csökkenteni a nekrotizáló enterocolitis incidenciáját [3].

Hasmenés kivédése és kezelése probiotikumokkal

Az akut hasmenések vonatkozásában áll a rendelkezésre a legtöbb evidencia arra vonatkozóan, hogy a tünetek szoros kapcsolatban állnak a diszbiózissal.

Az akut hasmenés kezelésében a messzemenően legtöbbet tanulmányozott probiotikus baktériumtörzs a Lactobacillus rhamnosus GG, ami korábban az ESPGHAN erős szintű ajánlását is elnyerte ebben az indikációban [3]. Emellett, akut gastroenteritis esetén a gombák közé tartozó Saccharomyces boulardii-ra vonatkozó ESPGHAN ajánlások erőssége megegyezik az LGG ajánlásának erősségével [3].

Allergiás kórképek prevenciója probiotikumokkal

Az elmúlt évtizedekben a nyugati világban jelentősen megugrott az allergiás megbetegedések gyakorisága, ideértve az atópiás dermatitis, az ételallergia, az allergiás rhinitis és az asztma előfordulását is. A különféle okok között fellelhető a bélflóra korai fejlődésében tapasztalható zavar, ami részben a megszületés módjával, a gyermek táplálásának a módjával (anyatejes vagy tápszeres táplálás) és az esetleges antibiotikum szedéssel is összefügghet.

Vannak arra utaló vizsgálatok, hogy a csecsemőkori probiotikumos kezelések csökkentik a későbbiekben az ekcémás kórképek előfordulási gyakoriságát [3].

Funkcionális emésztőrendszeri betegségek megelőzése, kezelése probiotikumokkal

A kólika, a funkcionális székrekedés és a regurgitáció vagy „bukás” gyakori panaszok [3, 7]. Több vizsgálat igazolta, hogy a Lactobacillusok és Bifidobacteriumok magasabb száma az egészséges bélműködés egyik alapvető feltétele csecsemőkorban.

Noha egyértelmű probiotikum-ajánlás ezen a területen egyelőre nem született, törekedni kell arra, hogy anyatej hiányában olyan (anyatej-helyettesítő) tápszert kapjanak az újszülöttek vagy csecsemők, amik pro- vagy prebiotikum-tartalmuk révén hozzájárulnak ahhoz, hogy a bélben az említett jótékony baktériumok megtelepedhessenek [7].

Tápszerfejlesztés pre- és probiotikumokkal

A tápszerek fejlesztése során arra törekednek, hogy az anyatej összetételét minél inkább utánzó, így annak a kedvező élettani hatásaival egyre kifejezettebben rendelkező tápszereket állítsanak elő. Mindez vonatkozik az anyatejben található pre- és probiotikumokra is, illetve a szinergista kombinációjukra, az ún. szinbiotikumokra is.

A tápszerekhez adott probiotikumok közül említhető a B. breve M-16V törzs. Az anyatej komplex oligoszacharid összetételét mimikáló prebiotikumok példája pedig a rövid láncú galakto-oligoszacharid és hosszú láncú frukto-oligoszacharid 9:1 arányú keverék (scGOS/lcFOS 9:1) lehet. Klinikai vizsgálat igazolja, hogy az scGOS/lcFOS 9:1 korai életkorban való alkalmazása védőhatást biztosít az ekcéma kialakulása ellen, mind 6 hónapos életkorban, mind pedig 5 éves korban azoknál a gyermekeknél, akiknél a családban előforduló allergia miatt magas az allergiakockázat [8].

Irodalom

1. Kundu P. et al. Our Gut Microbiome: The Evolving Inner Self. Cell 171; 1481-1493. 2017. https://doi.org/10.1016/j.cell.2017.11.024
2. Hunt KM. et al. Characterization of the diversity and temporal stability of bacterial communities in human milk. PLoS One e21313; 2011. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0021313
3. Martinelli M. et al. Probiotics’ efficacy in paediatric diseases: which is the evidence? A critical review on behalf of the Italian Society of Pediatrics. Ital. J. Pediatr. 46: 104; 2020. https://doi.org/10.1186/s13052-020-00862-z
4. Hojsak I. Probiotics in children: What is the evidence? Pediatr. Gastroenterol. Hepatol. Nutr. 20; 139-146. 2017. https://doi.org/10.5223/pghn.2017.20.3.139
5. Koay WLA, Sadler ED. Probiotics in children: To use or not to use? Contemporary PEDS J. 36(4); 2019.
6. Onubi OJ et al. Effects of probiotics on child growth: a systematic review. J. Health Popul. Nutr. 34: 8; 2015. https://doi.org/10.1186/s41043-015-0010-4
7. Partty A. et al. Probiotics on pediatric functional gastrointestinal disorders. Nutrients 10; 1936. 2018. https://doi.org/10.3390/nu10121836
8. Arslanoglu S. et al. Early neutral prebiotic oligosaccharide supplementation reduces the incidence of some allergic manifestations in the first 5 years of life. J. Biol. Regul. Homeost. Agents 26; 49-59. 2012.