Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra, ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember akkor az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattintva az Ön számára elérhető lesz a tartalom.
Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra, és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődők számára javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Szimbiotikumok a gyermekkori atópiás dermatitisz kezelésében

2022. március 10.

A szimbiotikumok (probiotikumok+ a növekedésüket segítő prebiotikumok) előnyös szerepéről több cikk jelent meg az elmúlt évtizedekben, elsősorban a gasztroenterológiai és a nőgyógyászati szakterületeken. Az utóbbi időben fölgyorsult a bőrgyógyászati szerepük kutatása is.

Ilyen, korai eredményekről számolt be a British Journal of Dermatology 2012 januári száma (1), amelyben a szimbiotikumok gyermekkori ekcémára kifejtett előnyös hatásait mutatták be. A kontroll csoport csak prebiotikumot (fruktooligoszacharidot), míg a másik, szimbiotikus csoport a prebiotikum mellett probiotikumot (egy Lactobacillus törzset) is kapott. A gyerekek 2 és 14 év közöttiek voltak, mindegyikük súlyos vagy közepes erősségű atópiás dermatitiszben szenvedett. A vizsgálat időtartama nyolc hét volt. A tünetek erősségét a SCORAD (SCORing Atopic Dermatitis) értékelés alapján végezték el (2), azaz az érintett terület nagysága, a tünetek erőssége, és a viszketés erőssége illetve ezek életvitelre gyakorolt hatása alapján. A kontroll, csak prebiotikumot kapó csoportban előnyös változás indult el. A vizsgálat kezdetén a gyerekek 60%-ának súlyos, 40%-ának közepes mértékű atópiás dermatitisze volt. A nyolchetes kezelés végén a súlyos esetek száma 20%-ra, a közepes esetek száma 60%-ra, az enyhe esetek száma 20%-ra változott.
A szimbiotikus csoportban igen jelentős javulást mértek. A súlyos esetek száma a kezdeti, 75%-os szintről igen erőteljesen csökkent és eltolódott a közepes, illetve az enyhébb tünetek irányába. A kutatók véleménye szerint szimbiotikum alkalmazása jelentős előnyt mutat a csak prebiotikumot kapott csoporttal szemben. Ez a vizsgálat is alátámasztja azt a tapasztalatot, hogy a probiotikumok és a prebiotikumok együttes alkalmazásától várható a legelőnyösebb hatás több biológiai végponton is.

2018-ban közöltek egy metaanalízist, amelyben 260 eredeti közlemény eredményeit tekintették át (3) és azt találták, hogy a probiotikus étrend-kiegészítés a várandósság 36-ik hetétől a laktáció 3-ik hónapjáig az AD előfordulásának statisztikailag jelentős csökkenését eredményezte.

Egy friss, részben az előző metananalízis eredményeit is magában foglaló, 2020-ban publikált áttekintő értékelés (4), amely az Acta Dermato-Venereologica című nemzetközi, lektorált szaklapban jelent meg, nagyon hasznos és részletes információkat közöl többféle, a betegség kezelésére irányuló terápiás irány konklúziójáról. E szerint, azok a vizsgálatok, amelyek a kizárólag anyatejjel szoptatott gyermekek bevonásával, illetve a környezeti, levegőben terjedő allergének bevonásával zajlottak, a várakozások ellenére vegyes eredményekkel zárultak.
Az anyák és a csecsemők esetében táplálék-kiegészítésként alkalmazott D-vitamin szintén nem hozott meggyőző eredményt, ugyanakkor az omega-3 zsírsavak alkalmazása kimutatható előnyökkel járt. Az irodalom szisztematikus áttekintése azt mutatja, hogy a probiotikumok igen jelentős mértékben, körülbelül 20%-kal (!) csökkenthetik az AD előfordulási gyakoriságát.

Mivel az AD kezelése rendszerint kimerül a bőrápolási készítmények, illetve a szteroidos, karbamid-tartalmú, illetve antihisztaminos készítmények alkalmazásában, feltétlenül fontosnak tűnik, hogy az eddigi, hagyományos megközelítésen túllépő megoldásokat is számba vegyék az egészségügyi szakemberek.
Érdemes hozzátennünk, hogy léteznek is olyan szimbiotikus készítmények (például a Protexin Restore Baby) amelyek szimbiotikumokat tartalmaznak és amelyek jól adhatók már csecsemőkortól kezdődően is.

Hivatkozások:

  1. K-G Wu et al. Lactobacillus salivarius plus fructo-oligosaccharide is superior to fructo-oligosaccharide alone for treating children with moderate to severe atopic dermatitis: a double-blind, randomized, clinical trial of efficacy and safety. British Journal of Dermatology 2012 Jan;166(1):129-36.
  2. CORAD: http://www.fondation-dermatite-atopique.org/en/healthcare-professionals-space/scorad-and-po-scorad
  3. Vanessa Garcia-Larsen et al. Diet during pregnancy and infancy and risk of allergic or autoimmune disease: A systematic review and meta-analysis PLOS Medicine 28 Febr 2018
  4. Hywel C Williams 1, Joanne Chalmers. Prevention of Atopic Dermatitis Acta Derm Venereol 2020 Jun 9;100(12):adv00166. doi: 10.2340/00015555-3516. Elérhető: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32419030/, Letöltve: 2022 március 10.
Szerző:
Dr. Bencz Zoltán
tudományos munkatárs