A csecsemők hasfájásának hátterében több ok állhat, amelyek különböznek súlyosságukat és kezelésüket tekintve is. Az egyik, viszonylag gyakran előforduló típus a kólikás hasfájás. Az újszülöttek közel 10-30%-át érinti ez a probléma az életük első három hónapjában (Kianifar és mtsai., 2014).

A korábbi klinikai eredmények azt mutatták, hogy a bélflóra módosításával a tünetek javulását lehet elérni. A témában az egyik legfrissebb tanulmány (Kianifar és mtsai., 2014) egy randomizált klinikai vizsgálat eredményeit közli. A csecsemők átlagos sírási idejének változását követték nyomon. Ötven kólikás hasfájástól szenvedő, anyatejes, 15-120 napos korú babát kezeltek a randomizált vizsgálatban. Az egyik csoport szimbiotikumot kapott naponta (prebiotikum és probiotikum együttes alkalmazása), 30 napon át 1 billió CFU/tasak/nap adagolásban (CFU = kolóniaképző egység milliliterenként) az alábbi probiotikus törzsekkel:

• Lactobacillus paracasei,
• L. rhamnosus,
• Streptococcus thermophilus,
• Bifidobacterium breve,
• L. acidophilus,
• B. infantis,
• L. bulgaricus
• valamint frukto-oligoszacharidot (Protexin Healthcare, Somerset, UK).

A másik csoport placebót szedett. A gyermekek szüleit arra kérték, hogy naplóban jegyezzék fel a sírási időket és a tüneteket. Az elsődleges mérési mutatók szerint a kezelés sikeres volt (a sírások idejének csökkenése >50%). A másodlagos mérési mutató szerint a tünetek szinte megszűntek (a sírások idejének csökkenése >90%).

A kezelés szignifikánsan sikeres volt a szimbiotikumot szedő csoportban (82.6%) összehasonlítva a placebó csoporttal (35.7%) a 7. napon (P < 0.005). A 30. napra a kezelés szintén sikeresnek mutatkozott; az eredményei a szimbiotikumos csoportban 87% , míg 46% a placebó csoportban (P < 0.01). A tünetmentesség is szignifikánsan magasabb volt a szimbiotikumot szedő csoportban (39%) összevetve a placebó csoporttal (7%) a 7. napon (P < 0.03), de nem volt az a 30. napon (56% vs. 36%, P = 0.24). A szimbiotikum használattal összefüggésben nem tapasztaltak semmiféle komplikációt.

A tanulmány szerzőinek megállapítása szerint az alkalmazott szimbiotikum (7 féle probiotikus törzs kombinálva prebiotikummal (fructo-oligoszacharid) szignifikánsan javítja a kólikás hasfájási tüneteket összehasonlítva a placebóval.

A külön használt egy-egy probiotikus törzs újszülöttkori kólikás hasfájásra való alkalmazásáról több cikk is született az elmúlt években. Az egyik leggyakrabban alkalmazott törzs a vizsgálatokban a Lactobacillus reuteri. A törzs önálló alkalmazásának hatékonyságát úgy értékelte az egyik témával kapcsolatos összefoglaló (Sung és mtsai., 2013), hogy bár az L. reuteri hatásos lehet a kizárólagosan szoptatott csecsemők kólikás hasfájás miatti sírásának csökkentésében, de nincs elég bizonyíték arra vonatkozóan, hogy alkalmas lenne a módszer a kólika kezelésére, különösen igaz ez tápszerrel táplált csecsemők esetében.

A több probiotikus törzzsel és prebiotikummal kombinált készítmények, az ún. szimbiotikumok alkalmazása esetében a tárgyalt tanulmány (Kianifar és mtsai.,2014) eredményei nagyon reménykeltőek az újszülöttkori kólika kezelésében.

Az ilyen jellegű, több törzset tartalmazó készítmények esetében egyébként egyre több tanulmány áll rendelkezésükre arra vonatkozóan, hogy a probiotikus törzsek és a prebiotikum együttesen, a bélflóra módosításával képesek pozitívan befolyásolni az emésztőrendszer működését (például: Khodadad és Sabbaghian, 2010; Yala ET. 2010; Fateh és mtsai., 2011, stb.), így alkalmazásuk ígéretesnek tűnik és valószínűsíthetően egyre elterjedtebb lesz. Az ígéretes eredmények miatt valószínűleg ebben az irányban fognak elmozdulni a további kutatások is.

Felhasznált irodalom

1. Kianifar, H., Ahanchian, H., Grover, Z., Jafari, S., Noorbakhsh, Z., Khakshour, A., Sedaghat, M., Kiani, M., 2014. Synbiotic in the management of infantile colic: A randomised controlled trial. J Paediatr Child Health 50, 801–805. doi:10.1111/jpc.12640
2. Sung, V., Collett, S., de Gooyer, T., Hiscock, H., Tang, M., Wake, M., 2013. Probiotics to prevent or treat excessive infant crying: systematic review and meta-analysis. JAMA Pediatr 167, 1150–1157. doi:10.1001/jamapediatrics.2013.2572 Khodadad, A., Sabbaghian, M., 2010. Role of synbiotics in the treatment of childhood constipation: a double-blind randomized placebo controlled trial. Iran J Pediatr 20, 387–392.
3. Yala ET. 2010. The Clinical Efficacy of Multi-strain Probiotics (Protexin) in the Management of Acute Gastroenteritis in Children Two Months to Two Years Old. PIDSP 11(2): 86-91.
4. Fateh, R., Iravani, S., Frootan, M., Rasouli, M.R., Saadat, S., 2011. Synbiotic preparation in men suffering from functional constipation: a randomised controlled trial. Swiss Med Wkly 141, w13239. doi:10.4414/smw.2011.13239