A bélflóra az emberi szervezet fontos része, meghatározó hatása van immunrendszerünkre, amelynek 70 százaléka a bélben található. A bélflóra normál összetételét sok tényező megváltoztathatja. Az egész világon széles körben végzett kutatások bizonyítják, hogy a COVID-19 világjárvány is jelentős szerepet játszhat a bélflóra összetételének megváltozásában; így jelentős tünetekkel járó betegséget okozhat. Idős vagy komoly alapbetegséggel rendelkező embereknél csökken a bélflóra sokszínűsége, amellyel arányosan nő a COVID-19 fertőzés kockázata, súlyossága.

A bélflóra „zavarai” mind helyileg, mind távoli pontokon immunrendellenességekhez vezetnek, amelyek nemcsak a belekben, hanem más szervekben, például a tüdőben is gyulladásos állapotokat idéznek elő. A vírustámadás célpontjául szolgáló struktúrák sok helyen megtalálhatóak a szervezetben.

Kutatások kimutatták, hogy a probiotikumok képesek szabályozni a bél hámsejtjeinek immunrendszert befolyásoló „válaszait”. A COVID-19 által megtizedelt hasznos bélfajok helyreállítása egy új lehetőséget teremthet a betegség súlyosságának enyhítésére.

A COVID-19 fertőzés hatására az immunrendszer gyulladást keltő anyagokat termel. A túlzott reakció („citokinvihar”) szöveti károsodáshoz, ún. sokszervi elégtelenséghez vezethet. A jótékony baktériumok képesek bizonyos gyulladást keltő anyagok szintjét szabályozni/csökkenteni hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy megelőzhető legyen a citokinvihar.

Egy vizsgálat során bizonyították, hogy a probiotikum használat 2-3-szorosával csökkentette a vírushoz köthető légzőszervi fertőzés kialakulásának valószínűségét a kontroll csoporthoz viszonyítva. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem mindegyik jótékony bélbaktérium rendelkezik vírusfertőzés megelőzését, kezelését támogató hatással!

Bizonyos Bifidobaktériumok vagy Lactobacillusok adása jótékony hatással vannak a szervezetre vírusos fertőzések esetén (néhány fontosabb: Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus salvarius, Lactobacillus paracasei, Bifidobacterium bifidum, Lactobacillus bulgaricus).

Anélkül, hogy a COVID-19 elleni hatékonyság túlzott reményét keltenénk, megállapítható, hogy a bélflóra jótékony megváltoztatására irányuló stratégiák csökkenthetik a betegség súlyosságát.

Felhasznált irodalom:

• Virus Res.2020;285:198018.
• PloS One.2011;6
• Front Immunol. 2019;10:1142.
• Frontiers in Public Health. 2020.8,186
• Viruses 2018;10(2):96
• PLoS One.2013;8(10):e75368.
• PLoS One.2017.12 (9):e0184976.
• 3 Biotech.2021.1:1.
• Microbial Pathogenesis.2020.148: 104452.
• Frontiers in Public Health.2020.8:186.