Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra,
ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattinthat és a tartalom az ÖN számára elérhető lesz. Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődő betegek számára
javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A D vitamin hiánya és annak következményei

D vitamin A D vitamin hiánya és annak következményei az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a civilizált világban. Magyarország lakosságának majdnem egésze időszakosan veszélyeztetett ebből a szempontból, hiszen a beeső napfény szöge, ahogy ezt a 2012-ben hazai D-vitamin konszenzusban megfogalmazták, októbertől márciusig nem teszi lehetővé a D-vitamin szintetizálását a bőrben. Tovább fokozza a hiányállapot kialakulásának esélyét, hogy társadalmunkban jelentősen csökken a szabadban töltött órák száma. Napjainkban a gyermekek kevesebb, mint fele annyi időt töltenek a szabadban, mint tették ezt a szüleik és szabadidejüknek fennmaradó hányadában a televízió előtt találhatóak meg.

A D vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben, bár jelen tudásunk szerint nincs semmi köze a vitaminokhoz, csupán történelmi okokból nevezzük így. Valójában egy, a napfény hatására az emberi szervezetben kialakuló, vagy a táplálékkal bekerülő előanyag, amiből számos lépésben aktiválódik az egyik legősibb szteránvázas hormon.

A bőrben 7-dehidrokoleszterolból a napfény UV-B sugárzásának (290–315 nm) hatására D3 -previtamin, majd D3 -vitamin alakul ki. D-vitamin-képző kapacitás hatalmas, azonban pusztán napsugárzással D3 –vitamin túlkínálat nem alakulhat ki. Ettől tehát nem kell tartani, hiányban azonban nő az autoimmun betegségek előfordulási gyakorisága. Több vizsgálat igazolta szerepét sclerosis multiplex, szisztémás lupus erythematosus, rheumatoid arthritis, 1-es típusú diabetes mellitus és gyulladásos bélbetegség (IBD), colorectális tumorok kialakulásában.

D-vitamin-hiánnyal összefüggésbe hozták, a napjainkban egyre gyakrabban előforduló autoimmun pajzsmirigybetegségeket, a tesztoszteronhiányt és a  policisztás ovárium szindróma kockázatának fokozódását is, de ezek az összefüggések további vizsgálatokat igényelnek.

Az Irritábilis Bél Szindróma (IBS) kapcsán vizsgálták, hogy vajon ez az orvosi szempontból nehezen megfogható tünet együttes mutat-e javulást D-vitamin adására akár a panaszok súlyossága, akár az érintettek életminősége vonatkozásában, de evidencia szintű ajánlásokat ezek kapcsán a vizsgálatok kapcsán nem lehet hozni. A szezonális affektív zavar (seasonal affective disorder, SAD) az ismétlődő depressziós rendellenességek csoportjába tartozik, ahol az epizódok bizonyos évszakokban jelennek meg, a tünetek kialakulása két időszakhoz köthető, az őszi-téli és tavaszi-nyári hónapokhoz. Szezonalitása az évszakok váltakozása kapcsán az étvágy, a súly, az energia, a társas aktivitás és az alvás mennyiség ingadozásában jelentkezik. A SAD és az IBS kapcsán is felmerült, hogy a körülbelül 90 százalékban a gasztrointesztinális rendszerben képződő szerotonin szint változásai és a D-vitamin hiány együttesen hatással lehetnek ezeknek a kóros állapotoknak a kialakulására.

Bár táplálkozástudományi szempontból vonzó volna azt állítani, hogy pusztán megfelelő étrend kérdése ennek a problémának a kezelése, azonban tudomásul kell vennünk, hogy a D3 vitamin ellátottság, jelenlegi tudásunk alapján nem dietetikai kérdés. Ha kétes ízű csukamájolajtól eltekintünk, akkor gyakorlatilag lehetetlen tudatos táplálkozással megfelelő mennyiségű D vitamint biztosítani szervezetünk számára. Azonban új és érdekes felvetés az, hogy a mikrobiom probiotikumokkal történő befolyásolásának hatása lehet ezeknek a kórképeknek az elkerülésében, tüneteik mérséklésében. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kommunikáció a központi idegrendszer és a bél között óriási szerepet tölt be a gastrointestinális rendszer funkcióinak hangolásában. Ezt a kapcsolatot nevezik, az elmúlt években más sokat emlegetett, bél-agy tengelynek. Ráadásul a gastrointesztinális microbiom jelentősen befolyásolhatja az bél-agy tengelyt az idegi, endokrin és az immun jeladáson keresztül, ami hozzájárulhat különböző kóros állapotokhoz. Evidenciák vannak arra vonatkozóan, hogy a gasztrointesztinális microbiom szerepet játszhat az IBS-ben, a D vitamin jeladás szintén befolyásolhatja a bél microbiomját és a microbiom szabályozza a gazda szervezet szerotonin termelődését, amit mind az IBS-ben, mind a SAD-ben központi kérdésként tartanak számon.

Felhasznált irodalom

  • Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében
    Takács István dr. és tsi. Szupplementum 2012, 153.évf. (5-26)
  • https://www.nutraingredients.com/Article/2018/01/26/Could-SAD-be-new-marketing-angle-for-probiotics
  • https://www.nutraingredients.com/Article/2018/01/29/Extent-of-vitamin-D-s-role-extends-to-easing-IBS-symptoms-Review
  • D-vitamin-szint mérése hazai gyulladásos bélbetegekben Lőrinczy Katalin és tsi.
    Orvosi hetilap, 2013, 154. évfolyam, 46. szám, (1821–1828)
  • Vitamin D status in irritable bowel syndrome and the impact of supplementation on symptoms: what do we know and what do we need to know? Williams CE et al. Eur J Clin Nutr. 2018
  • Gene Expression Profiling and Assessment of Vitamin D and Serotonin Pathway Variations in Patients With Irritable Bowel Syndrome, C. M. Dussik et al. Journal of Neurogastroenterology and Motility 2018, 24 (1): 96-106 

Küldjünk értesítést a legújabb
szakmai kutatásokról?

Kérdése, javaslata van?

Dr. Székely György (Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, osztályvezető főorvos) válaszol Olvasóink kérdéseire. Írjon nekünk »

 
 

 

Protexin