Probiotikumok alkalmazása koronavírusfertőzés esetén

A közelmúltban számos olyan tudományos publikáció született, amely a SARS-CoV-2 fertőzés és probiotikumok közötti kapcsolatot, a kezelés/megelőzés esetleges szupportálását vette górcső alá a terápiába beiktatott probiotikus készítményekkel. A jelenlegi kutatások, vizsgálatok azt mutatják, hogy az újtípusú koronavírus elsősorban a légzőrendszert sújtja különböző respiratórikus problémákat okozva (súlyos akut respiratórikus szindróma). A betegek egy kisebb csoportjánál extrapulmonális szervek is érintettek lehetnek (központi idegrendszer, szem, szív, bélrendszer) abból következtethetően, hogy a vírus RNS-ét a különböző szekrétumokból is izolálták (könny, nyál, széklet). Extrapulmonális szervek újtípusú koronavírussal történő megfertőződése egyfajta rezervoár is lehet a vírusra nézve és potenciális forrása a vírusürítésnek esetlegesen a légzőrendszeri tünetek megszűnése után, felépült betegeknél - vagy olyan egyéneknél, akiknél nem mutatkozott semmilyen klinikai jelentőségű tünet. A gyors terjedéshez és extrapulmonális fertőzőképességhez vezető út valószínűleg nem-strukturált és akcesszórikus vírus proteinek által mediált, illetve feltételezhetően a hordozó egyén immunreakcióinak megkerülése is jelentős tényező a folyamatban.

Az imént említett szervi érintettségek közül érdemes kihangsúlyozni a bélrendszert, mint rezervoárt (az újtípusú koronavírus képes megfertőzni az enterocitákat). A vírus valószínűsíthetően indirekt és direkt úton is képes bélgyulladást indukálni. A fertőzés angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) receptoron és transzmembrán proteáz szerin 2-n keresztül zajlik kiváltva proinflammatorikus citokintermelést. Újabb kutatások azt mutatják, hogy a SARS-CoV-2 akut intesztinális gyulladásos válaszreakciót vált ki onnan feltételezve, hogy laborteszteknél emelkedett széklet calprotectint (gyulladásos folyamat indikátora, neutrofil granulociták termelik) és szérum interleukin-6-ot mértek.

Olyan friss kutatási eredmények születtek, amelyek azt mutatják, hogy az intesztinális epitéliumban expresszált ACE2 is szabályozza, befolyásolja a bélrendszerben lévő mikrobiomot az intesztinális aminosav homeosztázison keresztül. A SARS-CoV-2 „támadása” során megfigyelhető az előbb említett ACE2 receptorok downregulációja, amely megváltozott mikrobiótát eredményez, amely végsősoron bélgyulladáshoz vezethet – vannak olyan más koronavírusok is, amelyek állatok bélrendszerében direkt módon képesek diszbiózist okozni eltolva a bélflóra kényes egyensúlyát patogén irányba.
Azoknál a betegeknél, ahol a vírusfertőzés komolyabb lefolyású, súlyosabb tünetekkel jár, leírtak ún. citokinvihar jelenséget. Ezeknél a személyeknél olyan citokinek/kemokinek emelkedett szintjét mérték, amelyek a Th1 (pl. IL-1B, IFN-gamma) és Th2 (IL-4, IL-10) immunválaszban érintettek. IP-10, MCP-1, MIP-1a, TNF-α direkt korrelációban áll a betegség súlyosságával a megfigyelések szerint. A citokinvihar hatása pedig a vérlemezkék tekintetében is meghatározó, valamint elnyújtott kórházi ellátást okoz. Súlyos tüneteket produkáló SARS-CoV-2 fertőzött célzott kezeléséhez a citokinvihar lehet a kulcstényező. A konvencionális szteroidterápia habár erőteljes gyulladáscsökkentő hatással bír, alkalmazásukkor sokszor súlyos mellékhatásokkal kell számolni. Probiotikumok használata biztonságos, könnyen elérhető kiegészítő terápiás lehetőség, hiszen adott törzsek igazolt immunmoduláns hatással bírnak. A metaanalízisek az ún. „gold standard” -jai a bizonyítékokon alapuló orvoslásnak.

12 randomizált kontrollált vizsgálat (RCT) metaanalízisét elvégezve, amelyben 3720 felnőttet és gyermeket vizsgáltak, azt az eredményt kapták, hogy kétszer kisebb az esélye annak, hogy légzőszervi infekció alakul ki probiotikumot szedőknél, valamint egy kis, de szignifikáns csökkenést tapasztaltak a betegség lezajlásának súlyosságában.

Egy randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos intervenciós vizsgálat 479 felnőttel azt mutatta, hogy Lactobacillus gasseri PA 16/8, Bifidobacterium longum SP 07/3 és Bifidobacterium bifidum MF 20/5 vitaminokkal és ásványi anyagokkal csökkentette a heveny orr-garatgyulladás időtartamát, valamint a lázas napok számát is.

Egy másik 94 koraszülöttet magában foglaló RCT során kimutatták, hogy galakto-oligoszacharid és polidextróz prebiotikus 1:1 arányú keverék vagy Lactobacillus rhamnosus GG adása születés után a 3. és 60. nap között 2-3-szorosával csökkentette a vírus-asszociált légzőszervi infekció incidenciáját a placebo csoporthoz viszonyítva.

Lactobacillus brevissel történt nyílt-jelölésű vizsgálat során (1783 iskolásgyermek) influenza RTI incidenciája csökkent a probiotikum adását követően.

Fontos megjegyezni azonban, hogy nem mindegyik jótékony bélbaktérium rendelkezik vírusfertőzés megelőzését, kezelését támogató hatással. A nemzetközi ajánlások szerint kell eljárni. A SARS-CoV-2 kiegészítő terápiájaként a probiotikumok általános antivirális aspektusait, immunmoduláns hatásukat, korábbi tapasztalatokat lehet és célszerű figyelembe venni.

Felhasznált irodalom:

1. M. Mahooti, S. M. Miri, E. Abdolalipour, A. Ghaemi. The immunomodulatory effects of probiotics on respiratory viral infections: A hint for COVID-19 treatment? Microbial Pathogenesis. 2020. Volume 148. 104452.
2. D. Baud, V. D. Agri, G. R. Gibson, G. R. Reid, E. Giannoni. Using Probiotics to Flatten the Curve of Coronavirus Disease COVID-2019 Pandemic. Frontiers in Public Health. 2020. 8:186.