Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra, ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember akkor az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattintva az Ön számára elérhető lesz a tartalom.
Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra, és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődők számára javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

A perinatális szakban alkalmazott probiotikus kiegészítés hatása az anya és a születendő gyermek egészségére

2022. április 28.

A perinatális táplálkozási körülmények hosszú távon is kihatnak az anya és a gyermek egészségére és jóllétére.

A perinatális szakban alkalmazott probiotikus kiegészítés hatása az anya és a születendő gyermek egészségére

Egy közlemény szerint a terhesség alatt probiotikumot szedő nők körében lényegesen kevesebb terhességi diabetes alakul ki és csökkenhet a túl nagy újszülöttek aránya is. A terhesség alatt kialakuló tartósan magas vércukorszint, az úgynevezett terhességi diabétesz megnöveli annak kockázatát, hogy az anyánál 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki, és hogy az újszülöttnél később gyermekkori elhízás, majd idősebb korban cukorbetegség fejlődjön ki.

"Ez az első olyan közlemény, ami beszámol a korai, az első trimeszterben elkezdett probiotikum-szedés biztonságosságáról.

Finn kutatók arról számoltak be a British Journal of Nutrition hasábjain, hogy a probiotikus étrend-kiegészítés több mint 60%-kal csökkentette a terhességi diabetesz előfordulását. Az anyai előnyökön túl kevesebb túlságosan nagy magzat született.

"A jelen tanulmány eredményei azt támasztják alá, hogy a nyugati életstílus okozta betegségek terhei probiotikummal csökkenthetők.

A vizsgálat részletei:

A finnországi Turku egyetemének Raakel Luoto vezette kutatói 256, a terhesség első harmadában lévő nőt vontak be a vizsgálatba. Véletlenszerű elosztásban két csoportba sorolták be őket: kontroll csoportba, illetve táplálkozási szakértő vezette intenzív diétás tanácsadásban részesülő csoportba. Ez utóbbi csoportot szintén véletlenszerűen tovább osztották, egy részük probiotikus étrendkiegészítőt kapott, a másik placebót. Az étrend-kiegészítő Lactobacillus rhamnosus GG-t (LGG, Valio) és Bifidobacterium lactis Bb12-t (Chr Hansen) tartalmazott.

A 24 hónapig tartó vizsgálat végén a kutatók azt tapasztalták, hogy a probiotikumot kapott csoportban a terhességi diabetes gyakorisága lecsökkent, 13% volt, míg az étrendi tanácsadás és placebó mellett 36%, a kontrollcsoportban pedig 34% ; így a csökkenés aránya meghaladta a 60 %-ot.

A gesztációs diabétesz által érintett esetekben a beavatkozás csökkentette az újszülöttek születéskori méretét, a nagy csecsemők szülésének kockázatát a születési súlyra p=0,035; a születési hosszra nézve p=0,028.

Mellékhatásokat nem okozott és a terhesség tartamát sem befolyásolta.

Az eredmények azt mutatják, hogy a probiotikumokkal kiegészített perinatalis étrendi tanácsadás biztonságos és költséghatékony eszköze lehet a metabolikus járvány elleni harcnak. Tekintve, hogy a születéskori méret előrevetítheti a későbbi elhízás kialakulásának kockázatát, az eredmények közegészségtani jelentőségűek lehetnek, mert azt mutatják, hogy ez a kockázat befolyásolható.

Más tanulmányokban hasonlóan pozitiv eredményeket figyeltek meg a terhes és szoptatós hölgyek perinatalis időszakban alkalmazott probiotikum kezelése során

  • a kis súllyal született koraszülöttek fejlődésének elősegítésében
  • szoptatás alatt a csecsemőkori colica mérséklésében és
  • az atópiás dermatitis kialakulásának csökkentésében is

Ahhoz, hogy egyértelmű ajánlások születhessenek további nagyobb betegszámú összehasonlítható vizsgálatokra van szükség a probiotikus törzsek/fajok kiválasztásában, a szükséges adagolás és a kezelési idő hosszának megállapításában.

Probiotics for mum during pregnancy may cut obesity in child: Study (16-Feb-2010) című cikkének fordítása és kiegészítése nyomán http://www.nutraingredients.com

Irodalom:

Br. J. Nutr. 2010. 103, 1792–1799.
Early Hum Dev. 2007; 83(9):575-9
Clin Exp Allergy. 2008; 38(10):1606-14
Lancet 357:1076-1079.2001.
Epidemiology. 2012.23(3):402-414

Szerző:
Dr. Wacha Judit
klinikai főorvos, belgyógyász-gasztroenterológus