Dr. Bősze Péter professzor úr kiváló cikket publikált a Nőgyógyászati Onkológia című folyóiratban a „Bacterialis vaginosis” címmel.

A tanulmány 1. részét ide kattintva olvashatja el.

Bacterialis vaginosis (BV) – 2. rész

A hüvelyflóra összetételének megváltozása miatt jön létre a bakteriális vaginosis, a hüvely „álgyulladásos” betegsége. A tejsavbaktériumok (lactobacillusok) helyét jellegzetes, vegyes, alapvetően anaerob baktériumokból álló baktériumflóra foglalja el. A bakteriális vaginosis tehát úgynevezett sokbaktériumos betegség.

A kórképhez gyulladásos jelenségek nem társulnak. Legjellemzőbb tünet a hüvelyfolyás (szürkésfehér, tej vagy krémszerű, egynemű és nem pelyhes, bő, és állandó nedvességérzetet kelthet). A folyás legtöbbször jellegzetesen kellemetlen szagú.

„A betegség kialakulása rejtélyes: vajon nemi érintkezéssel terjedő betegség-e, vagy csupán kórosan megváltozott hüvelyflóra, kellemetlen hüvelyi folyás.”

A cikk második részletét az alábbi linken töltheti le:

BŐSZE PÉTER DR., NAGY ERZSÉBET DR.

Bacterialis vaginosis (BV) 2. rész

A bakteriális vaginosis a hüvely „álgyulladásos” betegsége, amely a hüvelyváladék baktérium összetételének megváltozása miatt jön létre. A peroxidázt termelő tejsavbaktériumok (lactobacillusok) helyét jellegzetes, vegyes, alapvetően anaerob baktériumokból, Gardnerella vaginalisból, mycoplasma hominisból és mobiluncus fajokból álló baktériumflóra foglalja el. A bakteriális vaginosis tehát ún. sokbaktériumos betegség. A kórképhez gyulladásos jelenségek nem társulnak.

A gyulladás hiányára utal a betegség latin neve – bakteriális vaginosis – is. Az -osis utótag csak „betegségállapotot”, valamilyen kórt jelent (például nephrosis), ami elméletileg lehet gyulladásos eredetû is (leptospirosis). A gyulladás jellegzetes tüneteit mutató betegségekre azonban van megfelelő, -itis utótaggal képzett kifejezés; esetünkben vaginitis, azaz hüvelygyulladás. A bakteriális vaginosist magyarul bakteriális hüvelybántalomnak, esetleg hüvelybetegségnek nevezhetnénk. A hüvelybántalom találóbb.

Kattintson ide a tanulmány folytatásához »