Természetesnek vesszük, hogy az emberi bélben és más testüregekben, például a hüvelyben élnek (jótékony) baktériumok. Ezekről az elmúlt harminc évben többezer publikáció jelent meg. Azt is természetesnek vesszük, hogy a szoptatás során a babák beleiben különböző baktériumpopulációk jelennek meg, amelyeknek szerepe van például a tápanyagokfelszívódásában, és a vitamin-ellátásban. Ha azonban belegondolunk, hogy ezek a baktériumok vajon honnan származhatnak – nos, akkor meglehetősen homályos válaszokkal találkozhatunk.

Az magától értetődik, hogy a normál úton született babák bélflórája igen nagymértékben függ a szülőcsatornán való áthaladáskor, a mamától kapott hüvelyi flóra minőségétől. Azt is lehet tudni, hogy a császárral született babák bélflórája pár hét-hónap alatt rendeződik és elindul az egészséges irányba. Ennek okaként rendszerint az anyatejben megtalálható HMO (human milk oligosacharide) jelenlétét jelöljük meg, amelyek a probiotikus baktériumok elsődleges tápanyagai. De vajon lehetséges-e, hogy az anyatejbe egyenesen az emlőből kerüljenek be baktériumok? Úgy tűnik, hogy ez egyre valószínűbb mechanizmus.

A Cell Reports folyóiratban megjelent közlemény pont erre a lehetőségre hívja fel a figyelmet. A vizsgálatban a nem humán főemlősök emlőmirigyeinek mikrobiális populációját elemezték. (A kísérleti állatok makákómajmok voltak, mivel ezek az állatok igen hasonló anatómiai és működésbeli jellemzőkkel bírnak, mint az ember. A makákók használata azért is előnyös, mert a táplálékfelvételük pontosan szabályozható hosszú időn keresztül, így megnő az esélye annak, hogy az étrend mélyreható hatásait megfigyeljük.)

A majmokon végzett vizsgálatban kétféle étrenddel táplálták a kísérleti állatokat. A kutatók ezt írták: "Először mutattuk meg, hogy az emlő szövetére jellemző mikróba- populációkat jelentősen befolyásolja az étrend … ". A puszta megfigyelésen túl a kutató továbbmentek és kimutatták, hogy az „emlő-mikrobiom olyan beavatkozásoknak lehet a további célpontja, amelyek megvédhetik a nőket a mellráktól”.

Az étrend meghatározó szerepe kapcsán az emlő baktériumai között olyan fajokat mutattak ki, amelyek jelenléte összefüggésbe hozható a mellrák kialakulásával. Ezek a fajok leginkább akkor növelik a kockázatot, ha az étrend nagy mennyiségben tartalmaz édességeket és feldolgozott, illetve magas zsírtartalmú élelmiszereket. Ez a nyugati típusú étrend jellemzője, ami egybecseng azokkal a vizsgálatokkal, melyek szerint a rosszindulatú emlődaganatokban alacsonyabb a Lactobacillus baktériumok száma, mint a jóindulatú elváltozásokban, ami arra utal, hogy a mikrobiális egyensúlyhiány hozzájárulhat az emlőrák kialakulásához.

"Azonban nem ismert, hogy milyen lehetséges tényezők módosíthatják a mellszövet mikrobiomját" - mondja Katherine Cook, a tanulmány vezető szerzője, a Wake Forest School of Medicine munkatársa. "Az étrend erősen befolyásolja a bél mikrobiomját, ezért úgy döntöttünk, hogy teszteljük azt a hipotézist, hogy az étrend befolyásolhatja az emlőmirigyek mikrobióta populációit."

Ezzel szemben a mediterrán étrendet fogyasztó majmok mellszövetében 10-szer nagyobb volt a Lactobacillus, amelyet általában probiotikumokban használnak, és kimutatták, hogy csökkenti a daganatok növekedését mellrákos állatokban. A mediterrán étrend emellett növelte az epesav-metabolitok és a baktériumok által feldolgozott bioaktív vegyületek szintjét, amelyek csökkenthetik a mellrák kockázatát.

Összességében ezek az eredmények arra utalnak, hogy az étrend közvetlenül befolyásolja a bélrendszeren kívüli mikrobiompopulációkat, és hatással lehet az emlőmirigyek egészségére.

Felhasznált irodalom

Shively et al.: " Consumption of Mediterranean versus Western Diet Leads to Distinct Mammary Gland Microbiome Populations" Cell Reports 2018, 25, 47–56. Elérhető https://www.cell.com/cell-reports/fulltext/S2211-1247(18)31382-2

Maxim D. Seferovic, Mahmoud Mohammad, Ryan M. Pace, Melinda Engevik, James Versalovic, Lars Bode, Morey Haymond & Kjersti M. Aagaard: Maternal diet alters human milk oligosaccharide composition with implications for the milk metagenome Scientific Reports volume 10, Article number: 22092 (2020)