Az egészséges nők vaginális mikrobiótája az anaerob és aerob mikroorganizmusok diverz közösségét tartalmazza. A Laktobacillusok a domináns csoport a hüvelyben és releváns gátat jelentenek a fertőzésekkel szemben. Ezen jótékony baktériumok adhéziós képessége a vaginális epitheliumhoz, valamint az antimikrobiális anyagtermelési kapacitásuk jelentősen képes befolyásolni a patogének kolonizációját.

A tavalyi évben megjelent az Archives of Gynecology and Obstetrics folyóiratban egy összefoglaló tanulmány (Borges et al., 2014), amely a tejsavtermelő baktériumok szerepét foglalta össze a nőgyógyászati betegségek megelőzésében, ide értve a bakteriális vaginózist, a gombás fertőzést, a húgyúti fertőzéseket és a szexuális úton terjedő betegségeket is. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a tejsav termelő baktériumok dominanciája, azaz magasabb egyedszáma a normál egészséges állapottal, míg alacsony számuk a nem egészséges állapottal hozható összefüggésbe (Hickey et al., 2012 cit. Borges et al., 2014). Az aktuálisan tesztelt hüvelyi állapot számos faktortól függ: például a hormon szintektől, irrigálástól, szexuális szokásoktól, a baktériumok interakcióitól és a gazdaszervezet védelmétől egyaránt. Az urogenitális fertőzéseket antibiotikumokkal lehet kezelni, noha ez azzal is együtt jár, hogy a kezelés lecsökkenti a laktobacillusok számát és nem képes visszaállítani a húgyutak természetes gátját az infekciókkal szemben, valamint megnöveli a gyógyszer rezisztencia kialakulásának kockázatát is (Iannitti and Palmieri, 2010), továbbá növeli az esélyét a visszatérő húgyúti infekciók és gombás fertőzéseknek is. Akkor érzékelhető ennek jelentősége, ha számszerűsítve is látjuk a tényeket: globálisan évente 500millió hüvelyi gombás fertőzéses esetet állapítanak meg (Reid and Burton, 2002).

A Lactobacillusok száma a hüvelyi folyadékban 10⁷ – 10⁸ CFU/g az egészséges, menopausa előtt álló nők esetében (Boris and Barbés, 2000). A Lactobacillus fajok az antimikrobiális aktivitásuk, a pH szabályozó képességük, a hidrogén-peroxid (H2O2) és bakteriocin termelésük révén segítik a vaginális egészség fenntartását, valamint nem elhanyagolható az sem ebben a vonatkozásban, hogy a kompetititív versengésük az adhéziós helyekért a patogénekkel szemben akadályozza a kórokozók kolonizációját a hüvelyi epitheliumon (Borges et al., 2014). A probiotikus hüvelykúpok alkalmazása biztonságos és hatékony módszernek bizonyult a humán klinikai vizsgálati eredmények alapján (Borges et al., 2014).

A hivatkozott összefoglaló tanulmány konklúziójában a szerzők megállapították, hogy a probiotikumok kolonizációja a vaginában képes fenntartani a normális urogenitális egészséget, valamint megelőzni a fertőzéseket.

A hüvelyi probiotikumokra egyébként kiváló példa az Lcr35^® baktérium törzs, amely a Lactobacillus c. rhamnosus faj egyik speciális baktérium törzse. Ezt a baktériumot a nőgyógyászat már nagyon hosszú ideje alkalmazza¹. Az általa nyújtott, természetes módszeren alapuló segítség lehetőséget ad a hölgyeknek arra, hogy csökkentsék a vaginális fertőzések kockázatát és gyakoriságát, valamint elkerüljék azok kialakulását antibiotikumos vagy gombaellenes szerek alkalmazását követően (Kern A, 2012; Ribaudi, 2012; Coudeyras et al., 2008; Petricevic and Witt, 2008).

   ¹  www.probionov.com

Felhasznált irodalom

1. Borges, S., Silva, J., Teixeira, P., 2014. The role of lactobacilli and probiotics in maintaining vaginal health. Arch. Gynecol. Obstet. 289, 479–489. doi:10.1007/s00404-013-3064-9
2. Boris, S., Barbés, C., 2000. Role played by lactobacilli in controlling the population of vaginal pathogens. Microbes Infect. Inst. Pasteur 2, 543–546.
3. Coudeyras, S., Jugie, G., Vermerie, M., Forestier, C., 2008. Adhesion of human probiotic Lactobacillus rhamnosus to cervical and vaginal cells and interaction with vaginosis-associated pathogens. Infect. Dis. Obstet. Gynecol. 2008, 549640. doi:10.1155/2008/549640
4. Hickey, R.J., Zhou, X., Pierson, J.D., Ravel, J., Forney, L.J., 2012. Understanding vaginal microbiome complexity from an ecological perspective. Transl. Res. J. Lab. Clin. Med. 160, 267–282. doi:10.1016/j.trsl.2012.02.008
5. Iannitti, T., Palmieri, B., 2010. Therapeutical use of probiotic formulations in clinical practice. Clin. Nutr. Edinb. Scotl. 29, 701–725. doi:10.1016/j.clnu.2010.05.004
6. Petricevic, L., Witt, A., 2008. The role of Lactobacillus casei rhamnosus Lcr35 in restoring the normal vaginal flora after antibiotic treatment of bacterial vaginosis. BJOG Int. J. Obstet. Gynaecol. 115, 1369–1374. doi:10.1111/j.1471-0528.2008.01882.x
7. Reid, G., Burton, J., 2002. Use of Lactobacillus to prevent infection by pathogenic bacteria. Microbes Infect. Inst. Pasteur 4, 319–324.