A magzat és a csecsemő szempontjai

A mikrobiológusok az utóbbi 2 évtizedben egy új szervrendszert fedeztek fel az emberi szervezetben: ez a mikrobiom. Nemcsak a bélrendszerben, de a bőrön, a légutakban, a gentiális traktusban és még sorolhatnám az összes területet, ahol a jó baktériumok megtalálhatók. Az eddig sterilnek hitt idegrendszerben, anyaméhben és anyatejben is találtak kis mennyiségben speciális baktérium törzseket. Az ezek közötti kapcsolatot, valamint hatásukat a szervek működésére egyre jobban megismerjük. Azt azonban már régebb óta tudjuk, hogy az élet különböző szakaszaiban eltérő a bélflóra összetétele. Ilyen speciális helyzet a magzati kor. Ekkor a hagyományos értelemben vett bélflóráról nem beszélhetünk. A méhlepényben, és a magzatvízben jelenlévő kórokozók csak rosszat jelentenek mind a magzatra, mind a terhesség kimenetelére vonatkozóan. Ennek ellenére a mikrobológiai vizsgálatok egészséges várandósok placentájában, amnionfolyadékában és a magzati mekóniumban is Staphylococcus, Lactobacillus és Bifidobacterium törzseket mutattak ki. Az anyai mikrobiom jó irányba befolyásolható probiotikumok adásával, különösen olyan készítmények segítségével, amelyek többféle törzset tartalmaznak, követve a bélflóra diverzitását. Az immunitás fokozásával az infekciók kivédhetők, amelyek különösen veszélyesek lehetnek a várandósság időszakában, elsősorban a fejlődésben levő magzatra, de esetenként az anyára is.

Születéskor az újszülött immunrendszere még éretlen, bár a placentán keresztül már többféle immunglobulin átjut az anyából a magzatba, ami a passzív immunitásban játszik szerepet. Jelentős különbséget igazoltak az újszülöttek bélflórájában, attól függően, hogy természetes úton, vagy császármetszéssel születtek. A császármetszéssel világra jött babák mikrobiom összetételében csökkent a Bifidobacterium, Lactobacilus, és Streptococcus törzsek száma, ellenben a patogének (Clostridium perfringens, E. coli) aránya magasabb. Az újszülött bélflórájának összetételét jelentősen befolyásolja a táplálás módja: az anyatejes táplálás biztosítja az optimális összetételt, amely részben a szoros bőr kontaktus következtében az anyai flórából származik, másrészt az anyatejben levő prebiotikumok (HMO-k) is jó irányba tolják a bélbaktérium törzsek arányát. A születés utáni „aranyórában” a bőr kontaktusnak is jelentősége van az újszülött normál flórájának kialakulásában.

Akár az anyának, akár a gyermeknek adott antibiotikum károsítja a bélflórát, de a test más részein élő baktériumokat is. A perinatális időszakban a bélflóra diverzitásának csökkenése következtében alacsony lesz a Th1 típusú citokinek szintje, ami miatt az újszülött immunrendszerének érése megkésik. A diverzitás csökkenése révén hasmenés alakulhat ki, a bőr gombás fertőzéseinek a száma megemelkedhet, mely akár súlyosabb pelenka dermatitiszhez is vezethet. A bőr mikrobiomjának károsodott összetétele alapja lehet az atópiás dermatitisz kialakulásának. Mindezek a káros hatások csökkenthetők, illetve megelőzhetők az életkornak megfelelő összetételű probiotikum adásával. Az eddigi vizsgálatok mindegyike azt igazolta, hogy a probiotikumok szedése nem jár káros következménnyel, sem az anyára, sem a csecsemőre nézve.

Eltérő a mikrobiom összetétele a koraszülöttek esetén is. Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy akár az anyának, akár az újszülöttnek adott probiotikum szerepet játszik a koraszülöttek súlyos megbetegedésének, a nekrotizáló enterocolitisnek (NEC) a megelőzésében. A csecsemőkori hasfájás (kólika) epizódjainak száma csökken, időtartama rövidül, ha a gyermek probiotikumot fogyaszt, de ez igaz lehet akkor is, ha az anya jó baktériumokat szed. Mind hasmenés, mind székrekedés esetén a széklet konzisztenciájának javításában is eredményesen alkalmazták a probiotikumokat, de itt a prebiotikumoknak is szerepük van. Az élelmi rostok, az inulin, a frukto-oligoszacharidok a széklet lazításához járulnak hozzá, a bélbaktériumok (és természetesen a probiotikumokban levő baktérium törzsek is) részt vesznek a táplálékok emésztésében, rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA) termelnek, amelyek a bél epitél sejtjeinek táplálása révén hasznosak.

Irodalom:

• Barthow C et al: The probiotics in pregnancy study (PiP Study): rationale and design of a double-blind randomised controlled trial to improve maternal health during pregnancy and prevent infant eczema and allergy. BMC Pregnancy and Childbirth 2016, 16:133
• Sheyholislami H, Connor KL: Are probiotics and prebiotics safe for use during pregnancy and lactation? A systematic review and meta-analysis. Nutrients 2021, 13:2382
• Elisabet Navarro-Tapia, Giorgia Sebastiani , Sebastian Sailer , Laura Almeida Toledano, Mariona Serra-Delgado, Óscar García-Algar and Vicente Andreu-Fernández: Probiotic supplementation during the perinatal and infant period: Effects on gut dysbiosis and disease. Nutrients. 2020 Aug; 12(8): 2243
• Martin-Peláez S, Cano-Ibanez N, Pinto-Gallardo M, Amezcua-Prieto C: The impact of probiotics, prebiotics and symbiotics during pregnancy or lactation on the intestinal microbiota of children born by cesarean section: a systematic review. Nutrients 2022, 14: 341