A bakteriális vaginózis esetében leggyakrabban alkalmazott metronidazolos, clindamycines kezelés mellett a tenyésztést követő célzott antibiotikum terápia sikeres módszer, ám jól ismert tény, hogy ennek ellenére a fertőzés az esetek közel felében rendszeresen kiújul.

Az ismételt antibiotikus kezelés részben megoldást jelent a problémára, azonban az ok, a visszafertőződés oka jórészt megoldatlan marad. Ez pedig a hüvely védekező mechanizmusa egyik fő összetevőjének, a laktobacillusoknak a jelentős károsodása, melyek az antibiotikumos kezelés kapcsán – annak mellékhatásaként – jórészt kipusztulnak. Azt mondhatjuk tehát, hogy a visszatérő fertőzés szinte törvényszerű – hiszen az első védelmi vonal, a laktobacillus-flóra sérül a kezelés során.

Egy 2008-as hazai doktori értekezés ¹ szerint: "...a gyakori recidiva megelőzésének eszköze antibiotikum kezelés után a megfelelő lactobacillus flóra kialakítása, fenntartása. Ezt a hüvelyben élettani körülmények között túlsúlyban levő lactobacillus törzsek segítségével célszerű helyreállítani."

Természetesen az antibiotikumos kezelést követő leghatékonyabb stratégia a hüvelyi flóra helyreállítása olyan készítményekkel, amelyek hatásossága klinikai vizsgálatokkal igazolt².

Felhasznált irodalom

1. Az alsó genitális traktus leggyakoribb fertőzéseinek prevalenciája és kockázati tényezői serdülőkben és fiatal nőkben. Doktori értekezés. Dr. Ujházy András Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola 2008
2. A Protexin Gynophilus hüvelykapszula hatásosságát egy ausztriai klinikai vizsgálat igazolta: The role of Lactobacillus casei rhamnosus Lcr35 in restoring the normal vaginal flora after antibiotic treatment of bacterial vaginosis. Petricevic L, Witt A. BJOG. 2008 Oct;115(11):1369-74.