A menopauzát követően sok nő megtapasztalja a kellemetlen hüvelyszárazságot és a hüvely körüli szöveti sorvadás tüneteit. A tüneteket főként az ösztrogénszint csökkenésének a számlájára írják a szakértők. A hüvely belső felszínét borító hámszövet a változás korába érkező nőknél szárazzá és sérülésekre, gyulladásra hajlamossá válik. Ennek következményeképpen pedig felborul az egészséges hüvelyi homeosztázis, beleértve a pH egyensúlyt és a kórokozók kivédésének funkcióját is. A hüvely védelmének kulcsfontosságú része a mikrobióta egészsége, egyensúlya és funkcióképessége. Ha ez az egyensúly felborul például egy betegség, vagy antibiotikum-kúra, esetleg hormonális változások miatt, akkor könnyen hüvelyi fertőzések alakulhatnak ki.

Azt gondolhatnánk, hogy a hormonális különbségek miatt alapvetően különbözik a fiatal nők és a változó korba érkezett nők hüvelyi mikrobióta összetétele, de ez így nem igaz. A fiatalabb korúaknál a rendszeres hormonális ciklus egy ritmikus, de gyorsan változó környezetet jelent a hüvelyben a baktériumok számára. Ezzel szemben, a változó korban lévő hölgyeknél sokkal stabilabb környezet alakul ki a hormonális ciklus hiányában (Hummelen et al., 2011; Gajer et al., 2012). Az kijelenthető viszont, hogy kortól függetlenül a Lactobacillusok által uralt mikrobióta a menopauza előtt és után lévő hölgyeknél is gyakorlatilag a hüvely egészségének az indikátora. Hummelen R. és munkatársainak a vizsgálata kimutatta (Hummelen et al., 2011), hogy gyakorlatilag nincs szignifikáns különbség menopauza előtt és után lévő egészséges hölgyek esetében a hüvelyi mikrobiótában. Ugyanakkor nem kétséges, hogy az ösztrogén szint csökkenésével együtt járó hüvelyi hámszárazság miatt fokozottabb a sérülés és fertőzés veszély a változó korú hölgyek esetében.

Több tanulmány vizsgálta már, hogy hogyan lehet helyreállítani fertőzések esetén az egészséges hüvelyi mikrobióta egyensúlyt probiotikumok használatával fiatalabb nőknél (pl. Anukam et al., 2006; Bodean et al., 2013; Parma et al., 2014). Azonban kevesen vizsgálták azt, hogy kifejezetten a menopauza után milyen hatással lehetnek a probiotikumok a hüvely mikrobiótájára és a szervezetre. Bisanz, J.E. és mtsai éppen ezt a vizsgálatot tűzték ki célul (Bisanz et al., 2014). A kettős vak, placebó-kontrollos és keresztezett kontrollos (crossover study) vizsgálat megmérte 14 változó korban lévő hölgy Nugent score szerinti értékeit, és megvizsgálta egy 3 napos L. rhamnosus és L. reuteri speciális probiotikus törzsekkel történt kezelés hatását a mikrobiótában és a gazdaszervezet válaszában. A probiotikus kezelés nem eredményezet Nugent score érték változást a placebóval összevetve. A 16S rRNS szekvenálás és metabolikus profil vizsgálata azt mutatta, hogy a relatív mennyisége a Lactobacillus genus baktériumainak megnőtt a probiotikus kezelésnél összehasonlítva a placebóval. Ez utóbbi pedig enyhén összefüggött azzal, hogy megemelkedtek a laktát szintek. Az Atopobium baktériumok csökkenését szintén megfigyelték, valamint azt is, hogy a probiotikumokra immunmoduláló válasz alakul ki, amely érinti a mintázatfelismerő receptorokat, mint TLR2, és amely érinti az epitelális barrier funkciót is. Azaz a probiotikus törzsek finom molekulálris változásokat indukálnak.

Összegezve tehát: A rövid ideig tartó probiotikus terápia megnövelte a laktobacillusok számát és ezzel egyidejűleg módosította a gyulladási markereket. A nők összességében jótékonynak ítélhették a rövid ideig tartó hüvelyi probiotikus kezelést. További vizsgálatokat érdemes elvégezni az eredmények megerősítése céljából, de ez a tanulmány nem mutatott ki a kezelésre vonatkozóan semmiféle veszélyt és potenciális jótékony hatást igazolt.

Felhasznált irodalom

1. Anukam, K., Osazuwa, E., Ahonkhai, I., Ngwu, M., Osemene, G., Bruce, A.W., Reid, G., 2006. Augmentation of antimicrobial metronidazole therapy of bacterial vaginosis with oral probiotic Lactobacillus rhamnosus GR-1 and Lactobacillus reuteri RC-14: randomized, double-blind, placebo controlled trial. Microbes Infect. 8, 1450–1454. doi:10.1016/j.micinf.2006.01.003
2. Bisanz, J.E., Seney, S., McMillan, A., Vongsa, R., Koenig, D., Wong, L., Dvoracek, B., Gloor, G.B., Sumarah, M., Ford, B., Herman, D., Burton, J.P., Reid, G., 2014. A Systems Biology Approach Investigating the Effect of Probiotics on the Vaginal Microbiome and Host Responses in a Double Blind, Placebo-Controlled Clinical Trial of Post-Menopausal Women. PLoS One 9. doi:10.1371/journal.pone.0104511
3. Gajer, P., Brotman, R.M., Bai, G., Sakamoto, J., Schütte, U.M.E., Zhong, X., Koenig, S.S.K., Fu, L., Ma, Z., Zhou, X., Abdo, Z., Forney, L.J., Ravel, J., 2012. Temporal Dynamics of the Human Vaginal Microbiota. Sci Transl Med 4, 132ra52. doi:10.1126/scitranslmed.3003605
4. Hummelen, R., Macklaim, J.M., Bisanz, J.E., Hammond, J.-A., McMillan, A., Vongsa, R., Koenig, D., Gloor, G.B., Reid, G., 2011. Vaginal microbiome and epithelial gene array in post-menopausal women with moderate to severe dryness. PLoS ONE 6, e26602. doi:10.1371/journal.pone.0026602