Kedves Olvasónk!

Tekintettel a hatályos jogszabályokra, ezt a cikket teljes terjedelmében csak egészségügyi szakemberek érhetik el.

Ha Ön egészségügyi szakember akkor az „Egészségügyi szakember vagyok” gombra kattintva az Ön számára elérhető lesz a tartalom.
Amennyiben Ön nem egészségügyi szakember, kattintson a „Nem vagyok egészségügyi szakember” gombra, és ez a tartalom az Ön számára nem lesz elérhető.

Érdeklődők számára javasoljuk a protexin.hu tanulmányozását.

Vashiányos anaemia és a mikrobiom

2023. február 3.

Jelentős különbségeket figyeltek meg a vashiányos vérszegénységben (IDA) szenvedő nők bélbaktérium-összetételében az egészséges kontrollcsoporthoz képest, és a Faecalibacterium fajok mutatták a legnagyobb csökkenést – derül ki egy új tanulmányból.

Megfigyelték továbbá, hogy a Faecalibacterium populáció normális szintre állt vissza az IDA nőknél a betegség állapotától való elmozdulással.

"Bár az eredmények korlátozott számú résztvevőtől származnak, és további kutatásokra van szükség, a tanulmány eredményei várhatóan alapul szolgálnak az IDA-ban a szervezet-mikrobiom kapcsolaton alapuló kezelési és megelőzési stratégiák kidolgozásához" - következtetnek a Soonchunyang Egyetem kutatói.

Globális hiányosságok

Vashiányos anaemia és a mikrobiom

A vashiányos vérszegénység (IDA) a leggyakoribb táplálkozási hiányosság világszerte, és széles körben elterjedt egészségügyi járványt jelent. Az előfordulás gyakorisága nőknél magasabb, különösen a fogamzóképes korban lévő nőknél, a menstruáció, terhesség és szoptatás miatt. Míg az IDA a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt előfordul, az esetek gyakoribbak a közepes és alacsony jövedelmű országokban élő nőknél, és ezeken a területeken a nők 47%-a vérszegény a terhesség alatt.

Megfigyelték, hogy az IDA a hemoglobin és a vastartalmú enzimek csökkent szintézisét követően alakul ki, melyet a vashiányos étrend, a nem megfelelő vas felszívódás, valamint a placenta vagy a magzat fokozott vasfelszívása miatt. A vasnak az olyan folyamatokban betöltött létfontosságú szerepe miatt, mint a légzés, az energiatermelés és a DNS-replikáció, a hiánya befolyásolhatja a fizikai erőt, romolhat az immunitás és a neurokognitív képesség. Összefüggést figyeltek meg a csecsemők kognitív képességének és növekedésének károsodásával is, ami rávilágít az anyai vasstátusz fontosságára.

Diszbiózist figyeltek meg IDA-esetekben, és a hagyományos vasterápiás módszerek is csökkentik a bélmikrobiomban a diverzitást. A kutatók a jelen tanulmányban a fiatal nők mikrobiomját kutatták, hogy tovább vizsgálják a mikrobiom szerepét az IDA-ban a terápiás lehetőségek javításának érdekében.

Tanulmány

A kutatók a 16S gént elemezték 31 nő székletében, akik 20-50 év közöttiek, premenopauza szakaszában voltak. A résztvevők közül 16 egészséges volt, és 15 IDA beteg volt.

Az IDA-betegek 3-6 hónapon keresztül kaptak naponta kétszer 80 mg vas-szulfátot tartalmazó orális vastablettát, vagy ismételt 200 mg-os intravénás vas-szacharóz terápiát. A székletmintavételt ezután vérvizsgálat követte, amelyek megerősítették a betegek vérszegénységének javulását.

A béta diverzitásában szignifikáns eltéréseket figyeltek meg a bakteriális eloszlás tekintetében az egészséges résztvevők és az IDA betegek között. Bár a csoportok között nem volt szignifikáns különbség a fajok diverzitásában, diszbiózis volt megfigyelhető az IDA-betegeknél, ami a taxonok összetételének változásában is látható.

Megfigyelték, hogy a Faecalibacterium nemzetség szintje jelentősen, 15,3%-ról 7,5%-ra csökkent. Míg más fajok jelentős eltolódást mutattak a populáció számában, a Faecalibacterium változás tartománya nagyon kiterjedt, ami arra utal, hogy létfontosságú szerepet játszhat az IDA-ban.

A bélrendszeri diszbiózis azonban helyreállt a vaspótlást követően, majd a betegségből való felépülést követően.

Magyarázat

A vizsgálat során jelentős bélrendszeri diszbiózist figyelt meg IDA-ban szenvedő nőknél, ami arra utal, hogy a bél fontos szerepet játszik ebben a betegségben.

A Clostridium fajok szignifikáns csökkenése létfontosságú eredmény, a kutatók pedig hangsúlyozzák, hogy "ez a legkritikusabb butirát-termelő baktérium a vastagbélben. Az emberi egészség biomarkerének tekintik, amely elősegíti a gyulladásos folyamatot, miután a populáció csökken, ami korrelál a gyulladásos bélbetegséggel és a vastagbélrákkal."

A kutatók azonban kiemelik a cselekvés irányának fontosságát ezekben az eredményekben.

"Nem ismert, hogy az IDA-t a diszbiózis előtt indukálták-e, ami csökkentette a Faecalibacteriumok mennyiségét, vagy az összefüggés fordított volt-e. Nem vagyunk biztosak abban sem, hogy a vaspótlás a Faecalibacterium visszaépülését és az IDA javulását eredményezte-e, vagy az ok-okozati fordított volt. A vashiány azonban az így létrejövő IDA, a hozzá kapcsolódó bélmikrobiom állapota és az ebből eredő gyulladás mind szorosan összefügg."

"Bár ebben a tanulmányban funkcionális biomarkereket vizsgáltak, az IDA mikrobiommal való kapcsolatának valódi megértéséhez el kell végezni a székletben lévő baktériumok teljes genomjának elemzését" - teszik hozzá, hangsúlyozva a további vizsgálatok szükségességét nagyobb mintaszámmal és állatkísérletek segítségével.

Forrás:

https://www.nutraingredients.com/Article/2023/02/01/Study-observes-gut-dysbiosis-in-anaemic-women

Fordította és összeállította:
Barna Dorina
dietetikus, okleveles élelmiszermérnök MSc.