Probiotikumok és a testtömegszabályozás

2006-ban Jeffrey Gordon professzor és munkatársai a Washington Egyetemen végzett eredményeiket a Nature folyóiratban publikálták. Ebben közlik, hogy a kövér és a sovány emberek bélflórája más összetételű, és ha az obez emberek fogynak, akkor a mikrobiótájuk jobban hasonlít a sovány emberekéhez, ezzel alátámasztva, hogy az obezitás kialakulásában szerepe van a bélflórát alkotó mikroorganizmusoknak. Gordon és munkatársai egy másik tanulmányban leírták, hogy a probiotikum tartalmú készítmények egér modellben a metabolikus útvonalakra hatnak, különösen azokra, amelyek a szénhidrát metabolizmusban érintettek.

A jelenlegi tanulmányban egy 8 törzset tartalmazó probiotikus készítmény hatását vizsgálták magas ill. alacsony zsírtartalmú diétát követő egerek testtömeg változására. Jelentősége abban áll, hogy alátámasztja azt az egybehangzó tudományos vélekedést, miszerint a több fajt tartalmazó probiotikum hatékonysága kifejezettebb az egy törzses készítményekéhez képest.

Anyag és módszer

Dr Yadav és munkatársai az egereket négy csoportba osztották: alacsony és magas zsírtartalmú étrendű ill. probiotikus kiegészítést kapó és nem kapó csoportba. A vizsgálat 8 héten keresztül tartott.

A VSL#3 nevezetű komplex-szel végezték az alábbi tanulmányt, amely nyolc törzset tartalmaz: Bifidobacterium breve, Bifidobacterium longum, Bifidobacterium infantis, Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus plantarum, Lactobacillus paracasei, Lactobacillus bulgaricus, Streptococcus thermophilus. Ezt granulátum formában keverték az állatok eledeléhez. A vizsgálat helye az Egyesült Államok egészségügyi intézete (US National Institute of Health)

Eredmények

Az eredmények azt mutatták, hogy a probiotikus kiegészítést kapó magas zsírtartalmú étrendet követő csoportban a kontrol csoporthoz képest testtömeg visszaesése volt tapasztalható. A 8-féle törzset kapó csoportban a zsírsejtek mérete, zsírlerakódás mértéke, vércukor szint csökkent, glükóz és inzulin tolerancia fejlődött összehasonlítva a másik csoporttal, amelyek probiotikus kiegészítés nélküli alacsony étrendben részesültek. A probiotikus baktériumok szignifikánsan lecsökkentették a gyulladásos citokinek szintjét (IL-6, MCP-1 és TNF-α), hangsúlyozva azt a megállapítást, miszerint a szervezetben fennálló állandó gyulladásos szint az obezitás és az inzulin rezisztencia kialakulásával összefügg. A probiotikumhoz kapcsolódó kedvező metabolikus hatások a csökkent energiabevitelnek tulajdoníthatók. A GLP-1 szint szignifikánsan megnőtt, ami a butirát stimuláló jelenlétének köszönhető.

Következtetés és összegzés

A tanulmány egy olyan modell létrehozásában segíthet, amely megmagyarázhatja a probiotikus baktériumok hatását az anyagcsere folyamatokra. Az ehhez a komplexhez hasonló, többféle baktériumtörzset tartalmazó készítmények hozzájárulnak a kedvező összetételű bélflóra kialakulásához (pl. csökkentik a Firmicutes nemzetség képviselőit, és elősegítik a Bacteriodetes és Bifidobacterium nemzetség tagjainak elszaporodását), és ez az anyagcsere hatékonyabb működését teszi lehetővé. Az ily módon megváltozott mikrobióta másféle rövid szénláncú zsírsavak (pl. butirát) termelődését stimulálja, amelyek a GLP-1 szekréciót serkentik, amely növeli az anyagcsere egészségét és segít a kövérség és a diabétesz kialakulásának megelőzésében.

Annak a lehetősége, hogy a probiotikus kiegészítés megváltoztathatja a bélflórát és a rövid szénláncú zsírsavak szintjében változást eredményez, amely zsírsavak GLP-1 hormon felszabadítását segítik elő, hozzájárulnak a probiotikumok további jótékony hatásainak felderítésében.

Felhasznált irodalom

1. H. Yadav, J-H. Lee, J- Lloyd, P. Walter, S.G. Rane (2013):
   Beneficial metabolic effects of a probiotic via butyrate induced GLP-1 secretion,
   The Journal of Biological Chemistry doi: 10.1074/jbc.M113.452516