Humán eredetű baktériumtörzs.

Először 1899-ben a Pasteur intézetben Henri Tissier izolálta csecsemő székletéből. Gerhard Reuter 1963-ban izolálta a Bifidobacterium longum -ot emberi székletben, amelyet megkülönböztetett a kisgyermekek emésztőrendszerében elterjedt B. infantistól és a sertéseknél elterjedt B. suis-tól.

A ma Bifidobacterium longum néven emlegetett Bifidobacterium faj három alfajt tartalmaz: longum, infantis és suis, amelyeket eredetileg külön fajok közé soroltak. Szekvenciáik későbbi elemzése nagyfokú homológiát mutatott ki, ami egy faj, a B. longum fajba való besorolásához vezetett. Ahogy a B. longum spp. suis a sertésbélben található, és emberben nem vizsgálták probiotikus tulajdonságait, nem vizsgálják tovább.

A B. longum spp. infantist és longumot izoláltak a csecsemők és felnőttek bélrendszeréből, és mindkét alfajból számos törzset vizsgáltak laboratóriumban, valamint klinikai vizsgálatokban probiotikumként. Valójában a B. longum törzsek jellemzően dominánsak az anyatejes csecsemők bélrendszerében.

Számos longum törzsről lesz szó: B. longum bb536; B. longum es 1; B. longum w11; B. longum NCC 3001; B. longum 1714; B. longum KACC 91563; B. longum spp. longum SPM 1205, 1206, 1207; B. longum subsp. infantis ATCC 15697. Amint azt korábban és a Bifidobaktériumokról mint probiotikumokról szóló bevezető részben hangsúlyoztuk, jelentős homológia van e törzsek között, és mivel teljes genomjukat leírták, valószínű, hogy néhány törzset jól át kell osztályozni és át kell nevezni. A névváltoztatás természetesen nem jelenti a tulajdonságok vagy a funkció megváltozását; csupán egy pontosabb taxonómiát ad. Ezért fontos, hogy figyelemmel kísérjék a Bifidobaktériumok névváltoztatásait, különösen a B. longum fajra vonatkozóan.

Jellemzés és laboratóriumi vizsgálatok

Számos B. longum törzs teljes genomszekvenciáját és plazmidjait leírták. Az ilyen vizsgálatok nemcsak a valószínű biológiai hatások előrejelzésében, hanem a biztonság szempontjából is értékesek. Így a B. longum JDM301 szekvenálása során 36 antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos gént, 5 káros metabolitokhoz kapcsolódó enzimet és 162 nem specifikus virulenciafaktort azonosítottak, amelyek főként a transzkripciós szabályozáshoz, adhézióhoz, valamint cukor- és aminosavtranszporthoz kapcsolódnak. A legnagyobb aggodalomra a tetraciklinnel szembeni rezisztenciát biztosító gén jelentette, amely képes volt átvinni.

Rávilágítottak a probiotikum genom szintű ismeretének fontosságára; egy olyan stratégia, amelyet egyre inkább elfogadnak azok, akik ezen a területen dolgoznak, és kiváló minőségű termékek fejlesztésére törekszenek. A törzsek lehetséges hatásairól további információk nyerhetők a proteomikával és transzkriptomikával kapcsolatos vizsgálatokból.

A B. longum törzsek eperezisztensek, és sokuk jól körülhatárolható exopoliszacharid bevonatot hoz létre, amely a biológiai hatások szempontjából releváns lehet. Érdekes módon a sejtfelszíni tulajdonságokban bizonyos különbségeket azonosítottak a koraszülött és időben született csecsemőkből izolált törzsek között, ami a különböző környezetekhez való alkalmazkodásra utal. In vitro és in vivo állatkísérletek számos potenciális klinikai jelentőségű tulajdonságot azonosítottak a B. longum törzsek között. Ezek közé tartozik az antivirális, a metabolikus, az antioxidáns, az immunmoduláló és a neuromoduláló hatás, valamint a szisztémás keringésre gyakorolt potenciálisan jótékony hatások, béltranszportra és a bél barrierre gyakorolt hatások.

Klinikai vizsgálatok

Tekintettel arra, hogy a korábban ismertetett laboratóriumi vizsgálatok némelyikét humán betegségek állatmodelljein végezték, mint például vastagbélgyulladás, cöliákia, étel- és szisztémás allergia, nekrotizáló enterocoliti és Salmonella fertőzés; nem meglepő, hogy a hatékonyságot számos klinikai helyzetben és betegségi állapotban is értékelték és meghatározták.

Először is, a B. longum törzsekről kimutatták, hogy gyulladásgátló hatást fejtenek ki időseknél, peritoneális dialízisben részesülő betegeknél és cöliákiás betegeknél. A BB536 törzs javította a betegség aktivitásának számos paraméterét az enyhe és közepes vastagbélgyulladásban szenvedő betegeknél, és normalizálta a bélműködést idős betegeknél, akiket nasojejunális szondán keresztül enterálisan tápláltak.

Hasonlóképpen, a B. longum törzsek azok közé tartoznak, amelyek önmagukban vagy más probiotikus organizmusokkal kombinálva enyhítették a székrekedésben szenvedő gyermekek és felnőttek tüneteit. Bár a bizonyítékok minőségét alacsonynak ítélték, a B. longum törzsek is azon probiotikus organizmusok közé tartoztak, amelyek alkalmazása csökkentette a lélegeztetőgéppel összefüggő tüdőgyulladás előfordulását.

Egy B. longum törzs klinikai hatását értékelték a károsodott bélgát funkcióra vonatkozóan májbetegségben szenvedő egyének csoportjában; bár a vékonybélben előforduló baktériumok túlszaporodása (cirrhosisban gyakori előfordulás) csökkent, a permeabilitásban változást nem észleltek.

Biztonság

Bár a B. longum törzseket általánosan biztonságosnak tekintik, koraszülötteknél bakteremiás esetekről számoltak be, és egy 42 éves, perforált divertikulitiszben szenvedő férfinél peritonitist is dokumentáltak. Mint sok ilyen esetben, nehéz felismerni a probiotikus törzs klinikai kimenetelre gyakorolt pontos hatását.

Eredeti cikk:

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/B9780128040249000161