Az elmúlt évek intenzív kutatásai elképesztő dolgokat tártak fel a bél mikrobiótájával összefüggésben. Kiderült az is, hogy a bélrendszerünkben élő mikrobiális közösség hatékonyan képes modulálni az ún. agy-bél tengelyt és ezáltal, közvetve komoly hatást gyakorol a viselkedésünkre is.

1. kép: Vajon valós befolyást gyakorolnak ezek a mikroorganizmusok a viselkedésünkre? Kép forrása: https://npr.org

Ezen állítások ugyan még csak preklinikai vizsgálati eredményekre támaszkodnak, de már most annyira ígéretesek, hogy felvetődött, hogy a későbbiekben igen komoly szerephez juthatnak a probiotikumok bizonyos kórképek kezelésében. Az úgynevezett pszichobiotikum alapú terápia, amely alapvetően a bélflóra neurogasztroenterológiai célú, probiotikumokkal történő befolyásolását jelenti, még gyerekcipőben jár, de a kutatások intenzitását nézve csak idő kérdése, hogy megjelenjenek az első probiotikum tartalmú célzott gyógyszerek. Egyre több kutató sürgeti azt, hogy a következő fázisba léphessenek a kutatások. Úgy tűnik, hogy elegendő preklinikai adat áll már rendelkezésre ahhoz, hogy megkezdhessék a humán klinikai, placebó kontrollos vizsgálatokat is a preklinikumban legsikeresebb, pszichobiotikus hatású baktériumtörzsekkel.

Bizonyos, elsősorban krónikus gasztrointesztinális betegségeknél gyakori a társult pszichés zavar. Ma már tudjuk, hogy kapcsolat van az ún. diszbiózis, a krónikus gyulladás és a pszichés zavar megjelenése között. Az eddig elvégzett állatkísérletek ennél még messzebbre mutatnak. Kimutatták, hogy a bélflóra összetételének megváltozása a viselkedésre és az agyi folyamatokra is kihatással van.

• Például az egyik kísérletben (Premysl Bercik et al., 2011) azt tapasztalták a kutatók, hogy a mesterségesen sterillé tett bélflórájú egerek a későbbiek folyamán a stresszre jóval intenzívebben reagáltak, mint társaik. Megnőtt az explorációs (felderítő) aktivitásuk, és a hippocampus régióban a BDNF (agyi neurotrofikus faktor) expressziója is emelkedett. Ezek a változások függetlenek voltak az autonóm idegrendszertől, a gasztrointesztinális neurotranszmitterektől vagy a gyulladás aktivitásától.
• Az is kiderült, hogy bizonyos probiotikumokkal hatással tudnak lenni a kutatók az egerek viselkedésére (Savignac et al., 2014). Két Bifidobaktérium törzset (Bifidobacterium longum; B. breve) probiotikumként adagoltak az állatoknak. A kezelés enyhítette a szorongást a mesterségesen kiváltott helyzetekben (pl.: emelt keresztpalló teszt, hipertermia teszt, stb.). A két törzsnek nem teljesen azonos hatását tapasztalták, noha mindkettő egyértelműen szorongás-oldóként működött a vizsgálatokban.
• A B. longum egyik törzséről már egy korábbi vizsgálat is kiderítette, hogy szorongásoldó hatással bír (P. Bercik et al., 2011). Ebben a kísérletben a mesterségesen előidézet colitis beteg egerek esetében derült ki hogy B. longum szorongást csökkentő hatású. A kísérleti colitis modellben a szorongás jellegű tünetek a nervus vagus által mediáltak. Úgy tűnik tehát, hogy a B. longum a nervus vagus útvonalait képes befolyásolni valamilyen módon.
• Egy újabb preklinikai vizsgálat szintén támogatta az eddigi eredményeket arra vonatkozóan, hogy a mikrobióta komolyan befolyásolja a szorongást és a kognitív viselkedést, valamint kulcsfontosságú neuromodulátor a bél-agy kommunikációban (Desbonnet et al., 2015), olyannyira, hogy a serdülőkori (antibiotikumokkal mesterségesen előidézett) ún. mikrobióta kimerülés hatása felnőttkorban is tapasztalható az idegrendszer működésében és a viselkedésben.

Ezt a néhány kiragadott preklinikai eredményt természetesen nem lehet és nem is szabad egy az egyben az emberre vonatkozva kezelni. Ugyanakkor lehet látni a hatalmas lehetőséget is az új kutatási irányokban.

2. kép: Immunfluoreszcens technikával jelölt patkány agyi sejtek (MAP2, NF-H, DNA) - forrás: EnCor Biotechnology.

A mikrobióta diszbiózisával kapcsolatba hozható betegségek skálája elképesztően széles: a szklerózis multiplextől kezdve, a Parkinson-kóron át még az autizmus is benne van a listában, sőt az Alzheimer-kór esetében is felmerült az intesztinális bélflóra és a neurodegenerációs folyamat kétirányú kapcsolata.

Az ígéretes kutatások remélhetőleg közelebb visznek bennünket ahhoz, hogy megértsük a bélmikrobióta és az agyi folyamatok összefüggéseit, és e tudás révén hatékonyabb kezelésben részesülhessenek a jövőben az ilyen jellegű idegrendszeri betegségben szenvedők.

Felhasznált irodalom

1. Bercik, P., Denou, E., Collins, J., Jackson, W., Lu, J., Jury, J., Deng, Y., Blennerhassett, P., Macri, J., McCoy, K.D., Verdu, E.F., Collins, S.M., 2011. The intestinal microbiota affect central levels of brain-derived neurotropic factor and behavior in mice. Gastroenterology 141, 599–609, 609.e1–3. doi:10.1053/j.gastro.2011.04.052
2. Bercik, P., Park, A.J., Sinclair, D., Khoshdel, A., Lu, J., Huang, X., Deng, Y., Blennerhassett, P.A., Fahnestock, M., Moine, D., Berger, B., Huizinga, J.D., Kunze, W., McLean, P.G., Bergonzelli, G.E., Collins, S.M., Verdu, E.F., 2011. The anxiolytic effect of Bifidobacterium longum NCC3001 involves vagal pathways for gut-brain communication. Neurogastroenterol. Motil. Off. J. Eur. Gastrointest. Motil. Soc. 23, 1132–1139. doi:10.1111/j.1365-2982.2011.01796.x
3. Desbonnet, L., Clarke, G., Traplin, A., O’Sullivan, O., Crispie, F., Moloney, R.D., Cotter, P.D., Dinan, T.G., Cryan, J.F., 2015. Gut microbiota depletion from early adolescence in mice: Implications for brain and behaviour. Brain. Behav. Immun. doi:10.1016/j.bbi.2015.04.004
4. Savignac, H.M., Kiely, B., Dinan, T.G., Cryan, J.F., 2014. Bifidobacteria exert strain-specific effects on stress-related behavior and physiology in BALB/c mice. Neurogastroenterol. Motil. Off. J. Eur. Gastrointest. Motil. Soc. 26, 1615–1627. doi:10.1111/nmo.12427