A probiotikumok hatékonyságára vonatkozóan az atópiás dermatitis (AD) kezelésében még nincs közös álláspont. A tanulmányt a gyermek AD Lactobacillussal történő gyógyításának vizsgálatára tervezték. Randomizált, kettősvak, placebo kontrollált vizsgálatban Lactobacillus plantarum CJLP133 adtak per os 0,5 x 10¹⁰ dózisban 12 hónapostól 13 éves korú gyermekeknek, naponta kétszer, 12 hétig. Követték az úgynevezett atópiás dermatitis pontszámok (SCORAD), az eosinophil szám, a szérum IgE és a cytokin értékeket.

Eredmények

A probiotikum csoportban az 58 betegből 44 fejezte be a tanulmányt, míg a placebo csoportnál 39 beteg a 60-ból. A vizsgálat vége után a SCORAD pontok alacsonyabbak voltak a probiotikum csoportban, mint a placebo csoportban. Az átlag 9,1 értékkel csökkent a probiotikum csoportban, míg a placebonál csak 1,8 volt a csökkenés (p=0,004). A probiotikum csoportban az eosinophil szám szignifikánsan alacsonyabb volt a beavatkozás végén a kiindulási értékekhez képest. Az IFN-α és az IL-4 szignifikánsan csökkent a kezelés végén, a kezdeti értékekhez képest, a probiotikum csoportban.

Konklúzió

Az eredmények alapján a probiotikus Lactobacillus plantarum CJLP133 alkalmazása hasznos a gyermekkori AD kezelésében. ¹

Probiotikumok az ekzema megelőzésében:
egy randomizált kontrollált vizsgálat

A vizsgálat tárgya a soktörzsű, magas dózisú probiotikum hatásának az értékelése az ekzema megelőzésében. Randomizált, kettős-vak, placebo kontrollált vizsgálatba 36 hetes terhes nőket és azok újszülött gyermekeit vonták be 6 hónapos korig, akik naponta vagy probiotikumot (Lactobacillus salivarius CUL61, Lactobacillus paracasei CUL08, Bifidobacterium animalis subspecies lactis CUL34 és Bifidobacterium bifidum CUL20, 1x10¹⁰ CFU/nap dózisban) vagy azzal mindenben megegyező placebót kaptak. A fő végpont az ekzema diagnózisa 2 éves korban. A csecsemők követése kérdőívvel is megtörtént. Klinikai vizsgálatot és allergiás bőrpróbát gyakori allergénekkel is végeztek a 6. hónapban és 2 éves korban.  

Eredmények

Az ekzema diagnózisának kumulált gyakorisága 2 éves korban hasonló volt a probiotikum (73/214, 34,1%) és a placebo ágon (72/222, 32,4%). A másodlagos végpontok között, a kumulált gyakorisága az allergiás bőrérzékenységnek a 2 éves korban csökkent a probiotikum csoportban (18/171, 10,5%) szemben a placebo ággal (32/173, 18,5%).

Statisztikailag szignifikáns különbség van az ágak között főleg a tehéntej és tyúktojás fehérjére nézve a 6. hónapban. Atópiás ekzema bekövetkezett 9/171 (5,3%) gyermeknél a probiotikum ágon és 21/173 (12,1%) a placebo ágon.

Konklúzió

A vizsgálat nem eredményez evidenciát sem abban, hogy a probiotikumok megelőzték ekzemát a kezelés alatt és sem abban, hogy csökkentették a súlyosságot. Ugyanakkor a probiotikumok úgy tűnt megelőzték az atópiás szenzitivizációt a gyakori élelmiszer allergénekre és így csökkentik az atópiás ekzema incidenciáját a korai gyermekkorban. ²

Felhasznált irodalom

1. Han Y, Kim B, Ban J, Lee J, A randomized trial of Lactobacillus plantarum CJLP133 for the treatment of atopic dermatitis. Pediatr Allergy Immunol. 2012 Nov;23(7):667-73. doi: 10.1111/pai.12010. Epub 2012 Oct 11.
2. Allen SJ, Jordan S, Storey M Probiotics in the prevention of eczema: a randomised controlled trial. Arch Dis Child. 2014 Jun 19. pii: archdischild-2013-305799. doi: 10.1136/archdischild-2013-305799.