Az aranyér tüneteinek mérséklése és a műtéti beavatkozás elkerülése lehetséges magas rosttartalmú táplálkozással. A magas rosttartalom ugyanakkor kedvező befolyást gyakorol a mikrobiomra – ami fokozza a bélhámsejtek tápanyagának, a rövidláncú zsírsavaknak a termelődését.

A műtéti megoldás elkerülésének lehetősége

Az aranyér prevalenciája a 4–5% között mozog és a gyakoriság csúcsa a 45–65 életév közé esik (1,3 ) A kaukázusi eredetű populációban a legmagasabb az arány, ami a szociológiai helyzettel arányosan tovább nő. Az esetek 40%-a tünetmentes (2). Bár a műtéti megoldás gyors és hatékony, a kísérő fájdalom akár több hetes kiesést is eredményezhet a munkából. Éppen ezért az alternatív, és bizonyítottan hatékony megoldások alkalmazása kívánatos.

A magas rosttartalmú ételek és készítmények közül kiemelkedik az egyiptomi útifűmaghéj, amellyel klinikai vizsgálatot folytattak, III-as és IV-es fokú aranyérbetegekkel. Mindegyikük esetében az aranyér előesését, és 70%-uknál gyakori vérzéseket írta le. Az összes beteg műtétre volt előjegyezve, melyet diétás előkezelés előzött meg. A vizsgált paraméterek a „TONA” skálának feleltek meg, ahol a T = a három percen belüli székelési időnek, az O = a napi egyszeri székelésnek, az N = az erőlködés nélküli székelésnek és az E = elégséges rostbevitelnek (megfelelő mennyiségű, legalább 600 ml vízzel együtt) felelt meg. A nyomonkövetéses vizsgálat 40 hónapja alatt a betegek 68%-a nagyon elégedett, 13 %-a mérsékelten elégedett és 19%-uk nem volt elégedett a változással. Az előesés megszűnt a betegek 57%-kánál! A vérzések aránya a kezdeti 72%-ról 13%-ra csökkent (p = 0.0001).

Operációra csupán a betegek 13%-a került, amit a kutatók igen jelentős eredménynek tartanak.

A magas rosttartalmú útifűmaghéj (Psyllium husk) hatását egy másik vizsgálatban elemezték. A székrekedés kezelésében való hatásosság – elsősorban a vízoldékony rostoknak köszönhető széklettömeg-növelő hatás és a kíméletes ürítést elősegítő képesség miatt – már régen ismert. E mellett ugyanakkor jóval kevesebb vizsgálat célozta meg a psylliumnak a mikrobiomra kifejtett hatását. Ezt a hatást egészséges és székrekedéses önkéntesekkel vizsgálták maltodextrinnel, mint placebóval összevetve (4). Azt találták, hogy az egészséges résztvevők bélflórája csak kisebb mértékben, míg a székrekedéses betegeknél viszont szignifikánsan megváltozott. Utóbbiaknál – a megnövekedett széklet-víztartalom mellett – olyan baktériumtörzsek (Lachnospira, Faecalibacterium, Phascolarctobacterium, Veillonella, Sutterella) indultak szaporodásnak, amelyek megnövekedett SCFA (short chain fatty acid – rövidláncú zsírsavak) szintet eredményeztek. Az SCFA (és ezen belül is a vajsav) fő funkciójának az tűnik, hogy segít megőrizni a bélhámsejtek épségét, a bélhám integritását, így csökkenti a pro-inflammatorikus anyagok bélfalon való átjutását és így meggátolja a gyulladásos folyamatok kialakulását, súlyosbodását.

A címben két hatást említettünk, de létezik olyan készítmény, amely a psyllium mellett ötféle probiotikus baktériumtörzset és a szaporodásukat jelentősen felgyorsító inulint, mint prebiotikumot is tartalmaz (Lepicol Plus). Ennek a kombinációnak a nyilvánvaló előnye, hogy a baktériumok a bőséges vízben való feloldást követően az emberi test hőmérsékletén gyorsan szaporodásnak indulnak és – a psyllium előnyei mellet – elkezdik a SCFA termelését, ezzel védve a bélhámot, csökkentve a transzlokációt és kifejtve a probiotikumok jól ismert pozitív hatásait is. Ez a hatékony és kíméletes kombináció várandósok esetében is biztonsággal alkalmazható.

Felhasznált irodalom

1. Zhifei Sun, and John Migaly Review of Hemorrhoid Disease: Presentation and Management Clin Colon Rectal Surg. 2016 Mar; 29(1): 22–29.
2. Riss S., Weiser F. A., Schwameis K. et al. The prevalence of hemorrhoids in adults. Int J Colorectal Dis. 2012;27(2):215–220.
3. Ravindranath GG et al. Prevalence and risk factors of hemorrhoids: a study in a semi-urban centre G. G. Ravindranath, B. G. Rahul* Int Surg J. 2018 Feb;5(2):496-499
4. Jalanka J. et al. The Effect of Psyllium Husk on Intestinal Microbiota in Constipated Patients and Healthy Controls. Int J Mol Sci. 2019 Jan 20;20(2).