A depresszióval és az erre való hajlammal élők esetében ajánlatos a növényi alapú ételek és a hal arányának növelése, amely elősegíti a probiotikus baktériumok növekedését – ezt állítja a Cork Egyetem kutatócsoportja

A MyNetGut program által közzétett új ajánlások szerint az embereket ösztönözni kell arra, hogy több rostos növényi ételt és halat fogyasszanak. Ez főként a depresszióval diagnosztizált vagy depressziós tünetekre hajlamos emberek számára előnyös – állítja az európai vezető szakértők új jelentése.

Ted Dinan professzor, az írországi Cork Egyetem professzorának vezetésével működő kutatócsoport áttekintette az étrend, a hangulat és a bélflóra közti összefüggéseket az EU hetedik keretprogramjának MyNewGut projektje részeként.

A kutatók szerint a " … depresszió nagyon elterjedt rendellenesség, amely jelentős gazdasági hatást gyakorol az összes európai országban … Rengeteg bizonyíték támasztja alá azt a tényt, hogy a bélflóra jelentős hatással van a központi idegrendszerre, annak biokémiájára és így a viselkedésre, különös tekintettel a stresszhez kapcsolódó rendellenességekre, például a depresszióra."

Az okokról

Dinan professzor szerint az utóbbi évtizedekben az étkezési szokások Európában és másutt is jelentős változásokon mentek keresztül - a vörös hús, a magas zsírtartalmú ételek és a finomított cukrok fokozott fogyasztása miatt.

"Lehetséges, hogy a rossz minőségű étrend a depresszióban megfigyelt megváltozott bélflóra kialakulását eredményezi … ennek következményeként a változatos táplálkozás háttérbe szorulása csökkenti a bélflóra változatosságát és ez hozzájárulhat a depresszióra jellemző bélflóra összetételhez."

A nyugati típusú – a magas zsírtartalmú, sok feldolgozott élelmiszert és finomított cukrot tartalmazó – étrend hozzájárulhat a krónikus gyulladásos rendellenességek, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a gyulladásos bél-megbetegedések és a depresszió növekvő előfordulásához. Lényeges változásra van tehát szükség a táplálkozási szokásainkban.

Új ajánlások

A mediterrán jellegű étrendet követők között alacsonyabb a depresszió aránya, mi több, ez az étrend antidepresszáns hatásokkal is társítható.

„Azokban az országokban, ahol magas a halfogyasztás, alacsonyabb a depresszió mértéke” – jegyezte meg a kutatócsoport vezetője – aki hozzátette, hogy – az omega-3 tartalmú étrend-kiegészítés többszörös előnyt mutat.”

Dinan és munkatársai azt is megjegyezték, hogy a fermentált élelmiszerek, beleértve a bennük előforduló probiotikumokat, már régóta ismert előnyökkel járnak. „A probiotikumok súlyos depresszió kezelésére történő alkalmazása sikerének a kulcsa, hogy képesek-e visszaszorítani a depresszióra jellemző gyulladásos vegyületek megjelenését …”

„Számos placebo-kontrollos vizsgálat azt mutatta, hogy a bifidobaktériumok rendkívül hatékonyak az állapot kezelésében" – mondta a Dinan professzor. A kutatók szerint IBS-ben szenvedő betegek akár 40%-nál egyidejűleg depresszió is fennáll. A probiotikumok mellett a prebiotikumoknak (növényi rostoknak) is bizonyított hatásuk van. Ezek az anyagok képesek a probiotikus baktériumok szaporodásának elősegítésére.

Azok a – főleg teljes kiőrlésű – gabonafélék, zöldségek, amelyekből legalább napi 27 gramm rost kerül bevitelre jelentősen, 40 százalék feletti eredményességgel csökkentették a depressziós tünetek megjelenési valószínűségét.

Érdemes megjegyeznünk, hogy a Protexin probiotikumok (Protexin Restore és Balance, valamint a Lepicol Plus) mindkét komponenst (a pro- és prebiotikumokat is) tartalmazzák.

Felhasznált irodalom

1. Timothy G. Dinan et al “Feeding melancholic microbes: MyNewGut recommendations on diet and mood” Clinical Nutrition Volume 38, Issue 5, October 2019, Pages 1995-2001, doi: 10.1016/j.clnu.2018.11.010