A kételkedésnek nem csupán helye van a tudományban, de talán a második legfontosabb hajtóerő a kíváncsiság után. A következő pár gondolat ennek egy érdekes oldalára világít rá a probiotikumok példáján keresztül.

A tudományos tájékoztatás része lehet-e a filozófia?

Amennyiben tudományfilozófiáról van szó, igen. Thomas Kuhn (1922–1996) amerikai tudománytörténész A tudományos forradalmak szerkezete című cikkében (1) írta le azt a felismerést, amely sok tudományos esethez hasonlóan egy megvilágosodásszerű élmény alapján született. A gondolatmenet középpontjában a kételkedés áll.

Mi köze mindennek a probiotikumokhoz?

Az elmúlt hónapokban megjelent pár olyan hír, amely a probiotikumok hatékonyságát és biztonságosságát kérdőjelezte meg. Ennek kapcsán érdemes felfigyelni pár tényre.

Aki a jelen írás napján (2019. október 25. - a szerk) rákeresett a PubMed adatbázisban a „probiotic” szóra, az 25888 (huszonötezernyolszáznyolvannyolc) találatot kapott. Míg a találatok száma 1999 előtt csupán 52 volt, a továbbiakban 25554 közlemény jelent meg.

Ez azt jelenti tehát, hogy az elmúlt húsz évben ötvenszer több tudományos munka született a probiotikumok témakörében, mint azt megelőzően összesen.

Látható, hogy a probiotikumok kutatása valóban új tudományterület, ahol az ismeretek robbanás-szerűen fejlődnek. A nagy számok miatt, és mivel egy adott cikk közlésének időpontjából, a kutatás módszertanából és mélységéből következően szinte minden állításra és annak ellenkezőjére is lehet példát találni, ezért a kételkedés akár megalapozott is lehetne.

Éppen ezért, ebben a cikkben csak azokra a közlésekre koncentrálunk, amelyek két, abszolút tekintélynek számító szaklapban, az 1823-ban alapított The Lancet és a British Medical Journal (BMJ) megfelelő számaiban jelentek meg.

Ha átfutjuk a The Lancet első pár tucat találatát (a megfelelő link az irodalomjegyzékben mellékelve van) láthatjuk, hogy a probiotikumok felhasználásának tág a köre: ezek között a gyerekgyógyászat, a gasztroenterológia, és a fertőzésekben való használat a leggyakoribb (2).

1. ábra. A PubMed adatbázis szűrése a "lancet probiotic" szavakra.

A BMJ szaklap esetén a „probiotic” szóra adott találatok (3) között a vizsgált területek szerteágazóbbak és magukban foglalják például a korábbi három terület mellett a nem-alkoholos zsírmájra kifejtett hatást, az elhízásra kifejtett hatást, a szisztémás gyulladásra kifejtett hatást és több másikat is.

2. ábra. A PubMed adatbázis szűrése a "bmj probiotic" szavakra.

Mindkét szaklap cikkei döntő többségükben támogató tartalmúak, illetve, kisebb részben a pozitív utalások mellett a szokásos „további vizsgálatot igényel” fordulattal zárulnak. Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a probiotikumok előnyös hatása – például az antibiotikum által okozott hasmenés esetén – sokszorosan, a vezető szaklapok által is elfogadott tény. Arra bátorítjuk olvasóinkat, hogy az irodalomjegyzékben megadott linkeken ellenőrizzék a forrásokat.

A nyitott kérdések ellenére a probiotikumok robbanásszerű fejlődése nyilvánvalóan tovább folytatódik, és várhatóan olyan területeken is igazolást nyer majd, amelyek jelenleg még nem részei a napi gyakorlatnak.

A tudományos forradalmak szerkezete a probiotikumok világában is kirajzolódik: az új gondolatok eleinte ellenállást váltanak ki, az eredményeket megkérdőjelezik, majd a tények ismeretében ezek a gondolatok beépülnek a napi egészségmegőrzési és terápiás munkába. Minden jel arra mutat, hogy ez történik a probiotikumok esetében is.

Felhasznált irodalmak

1. Kuhn, Thomas S. The Structure of Scientific Revolutions.
   3rd ed. Chicago, IL: University of Chicago Press, 1996. Elérhető:
   https://archive.org/stream/ThomasS.KuhnTheStructureOfScientificRevolutions/Thomas_S._Kuhn_The_structure_of_scientific_revolutions_djvu.txt
2. A keresés eredménye erre a linkre kattintva érhető el.
   https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/?term=lancet+probiotic
3. A keresés eredménye erre a linkre kattintva érhető el.
   https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/?term=bmj+probiotic