Az utóbbi években felkapott hírként értesülhettünk arról, hogy a kutatók megállapították: komoly összefüggés van a bélflóra állapot és a túlsúlyosság között. Megállapítást nyert, hogy szignifikánsan eltér az obez páciensek bélflóra összetétele a normál vagy sovány testalkatú személyekéhez képest.
Lehet még remény – vélik ma egyre többen – az elhízás, a metabolikus szindróma, és a kettes típusú cukorbetegség megelőzésével kapcsolatban. A nyugati társadalmak egyik legnagyobb problémáját a helytelen életmód által generált krónikus egészségi problémák okozzák. Hatékonyan, az életmódváltáson kívül, nem igazán lehet felvenni a küzdelmet korunk járványa, az elhízás ellen.
Több tudományokkal foglalkozó hírfelületen is megjelentek rövid leírások egy nemrég publikált tudományos összegző tanulmányról, amely más megvilágításba helyezi a már eddig is jól sejtett igazságot: „Az vagy, amit megeszel!”
A prebiotikumokat korábban bifidogén faktoroknak is nevezték, később írták csak le mai nevükön őket. A probiotikumokhoz hasonlóan a prebiotikumok is funkcionális élelmiszerek összetevőjeként szerepelnek.
Az elmúlt évek intenzív kutatásai elképesztő dolgokat tártak fel a bél mikrobiótájával összefüggésben. Kiderült az is, hogy a bélrendszerünkben élő mikrobiális közösség hatékonyan képes modulálni az ún. agy-bél tengelyt és ezáltal, közvetve komoly hatást gyakorol a viselkedésünkre is.
-ellen.jpg)
A koraszülötteket fenyegető számos veszély egyike a nekrotizáló enterokolitisz. Az újszülötteknek és a csecsemőknek alapvetően érzékeny a gasztrointestinális egyensúlyi állapotuk és külső hatásra könnyedén kialakulhatnak diszfunkciók, főként a megfelelő Bifidobaktériumok hiányában (pl. tápszeres csecsemőknél, kissúlyú koraszülötteknél, vagy gyógyszeres kezelés miatt, stb.).
A stressz számos, fontos fiziológiai funkciót befolyásol a bélrendszerben, ideértve például a motilitást, a szekréciót, a viszcerális szenzitivitást, és a mucosalis vérkeringést is. Ezen felül pedig módosítja a bél mikrobiótát, miközben erősíti a paracelluláris permeábilitást.
Az egészséges nők vaginális mikrobiótája az anaerob és aerob mikroorganizmusok diverz közösségét tartalmazza. A Laktobacillusok a domináns csoport a hüvelyben és releváns gátat jelentenek a fertőzésekkel szemben. Ezen jótékony baktériumok adhéziós képessége a vaginális epitheliumhoz, valamint az antimikrobiális anyagtermelési kapacitásuk jelentősen képes befolyásolni a patogének kolonizációját.
A gasztrointesztinális traktusnak nem kizárólag a táplálék feldolgozásában, az emésztésben és felszívódásban van szerepe, hanem azáltal, hogy megakadályozza a kórokozók keringésbe jutását elengedhetetlenül fontossá válik az immunrendszer egyensúlyának fenntartásában.
A probiotikus készítmények hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy milyen baktériumtörzsek vannak benne, valamint attól is, hogy milyen mennyiségben, mekkora dózisban és mennyi ideig alkalmazzuk őket. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy ezeket a baktériumokat „edzeni”, tréningezni is lehet, ezáltal pedig növelhető a hatékonyságuk.
Egyre növekszik a mikrobióta összetételéről, tulajdonságairól felhalmozódott tudás, valamint azon vizsgálati eredmények mennyisége is, amelyek az IBS tüneteket ennek az összetett baktérium közösségnek a megváltozásával összekapcsolják és keresik a fennálló összefüggéseket.
Régóta tudjuk, hogy az egészséges csecsemők számára az anyatej a baba korának éppen a legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza és az immunrendszer számára is nagyon fontos.
Számos tanulmány jelent meg már az 1950-es évektől napjainkig a témával kapcsolatban, ezért érdemes azokat az összegző, elemző és értékelő összefoglaló anyagokat elolvasni a témáról, amelyek kritikusan és objektíven igyekeznek értékelni a probiotikumok alkalmazásának hatékonyságát az eddig megjelent klinikai tanulmányok alapján.
A menopauzát követően sok nő megtapasztalja a kellemetlen hüvelyszárazságot és a hüvely körüli szöveti sorvadás tüneteit. A tüneteket főként az ösztrogénszint csökkenésének a számlájára írják a szakértők.